Hamvas napok. Hamvas olvasósarok

KARNEVAL

Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar - és bátran mondhatjuk: európai - irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és...

A ​babérligetkönyv

A ​déli napfény, a tenger felől jövő puha szél, a fűszeres levegő inkább volt álom, mint amit álmodni tudtam volna. Egyszerre arra gondoltam, hogy nincs...

A ​világválság

Hamvas Béla három rokon témájú és gondolatilag egymáshoz kapcsolódó írását tartalmazza e kötet. A Modern apokalipszis 1935-ben a Társadalomtudományban jelent meg (113–127.); a Krízis és...

Álarc és koszorú

Az életműkiadás jelen kötetétől kezdődően - összesen négy köteten át - Hamvas Béla külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, valamint előadásait és hozzászólásait adjuk...

Sarepta

Szintén "segédmunkási-raktárosi száműzetése" alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és...

Közös életrend

„Minden igazi filozófia himnusz. Mi a himnusz? Élni annyi, mint megrészegedni a világtól. Himnusz tódul az ember ajkára, mikor önkívületben magasztal valakit és valamit. Amikor...

Nehéz nem szatírát írni

Difficile est saturam non scribere - nehéz szatírát nem írni, mondja Juvenalis szatíráinak mindjárt az első könyvében, és a jelen kötetben olvasható írások tanúsága szerint...

A száz könyv

A ​feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az...

A bor filozófiája

Dr. Thiel Katalin gondolatai Hamvas Béla íróról.

A cikket “Az észt meghaladó tudás”. Az inspiráció tere: Hamvas olvasósarok (Kiadó: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Szentendre, 2021) című könyvből illesztettük be.

 

 

 

 

Könyvtárunkban elérhető Hamvas Béla művei:

"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor - Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen...

Magyar Nyelv Hete. Jókai Mór

A ​kiskirályok

„A kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és...

Politikai ​divatok

Hiába ​mondják nekünk, válasszátok külön a magányéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia – költők...

Egy ​az Isten

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és...

Öreg ember nem vén ember

"Van egy nyavalya a művészre nézve, mely rendesen temetéssel végződik, de olyan temetéssel, melyet neki magának is végig kell nézni. Ez a nyavalya az, mikor...

Egy magyar nábob

A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország polgári átalakulásáért, szellemi és anyagi felvilágosodásáért.

És ​mégis mozog a Föld

Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor...

Mire ​megvénülünk

Borongós, ​elégikus hangulatú mű – mondják a regényről. Mindenesetre nehéz kor, személyes hányattatások hatására íródott. 1860-61-ben rövid időre felcsillant a 48-as alapokon való kibontakozás reménye,...

Az új földesúr

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek...

A lélekidomár

A történetben szereplő Lándory Bertalan, Jókai képzeletének terméke. A regény hátterében emlékezetes történelmi események zajlanak. Az egyik a dél-alföldi betyárvilág fölszámolása, a másik a párizsi...

Fekete ​gyémántok

„… gyönyörűen zengő nyelvünk…”

Írók, könyvek, online.

 

 

Jókai Mór (Bemutatja: Praznovszky Mihály Irodalomtörténész)

 

Könyvtárunkban elérhető Jókai Mór könyvek:

A ​regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát...

KARNEVAL

Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar – és bátran mondhatjuk: európai – irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és legnagyobb szabású műveinek egyike, a “tízezer bőrű tűzgyermek”, vagyis a Lélek átvalósulásának története, “sorskatalógus”, avagy – miként Hamvas mondja – a “nagy tükör, amelyben önmagam teljességét megnézem és lemérem a derű és a humor jegyében. Teljes önlátomás, világ-, sors-, életlátomás, és teljes felszámolás.” Ez a karnevál tehát utazás lényünk középpontja felé, s mint ilyen, a mítosz, mese és az eposz hagyományos toposzait eleveníti föl a hajóra szállás, vándorlás, pokoljárás képeiben. Nemcsak az eposz elevenedik meg ezekben az alakzatokban, hanem a különböző regénytípusok szerkezeti-kompozíciós váza, struktúrája is: a Karneval megidézi például a hagyományos családregény, a fejlődésregény és a detektívregény cselekményszövését, ugyanakkor ez a besorolás,meghatározási kísérlet sem meríti ki e szöveg maximális körülírhatóságát. A Karneval szövevényes regényvilága, fugato-története olyan mondattal kezdődik, aminek hiányzik az eleje, utolsó mondata pedig félbemaradt. Vagyis időtlen, le nem záruló beszélgetés ez, amely a szétszóródás helyett jelenlétet és találkozást hozó személyes szót remél. A Karneval mind a nyelvhez, mind a mítoszhoz való viszonyulása tekintetében a James Joyce utáni regényírás jelentős állomása. Humoros és szellemes, váratlan fordulatokban gazdag, ugyanakkor mély és elgondolkodtató, önvizsgálatra ösztönző. A regény világa, minden felhőtlennek tűnő könnyedsége ellenére többszörösen összetett (társadalomrajz, groteszk paródia, szimbolikus jelentésréteg) – a különböző rétegek között azonban tökéletes egyensúlyt és megfelelést találunk. A mű alapmotívuma és egyben legfontosabb szála az
önkeresés. Ezzel pedig a Karneval még egy lényeges funkciót lát el: segít eligazodni a létezés zűrzavarában. Értelmet ad mindazoknak a dolgoknak, amelyek a világban történnek – mindannyiunkkal.
A regény befejezése óta (1950) eltelt mintegy hetven év alatt egyszer sem kapta meg azt a rangjához méltó lehetőséget, hogy a Hamvas Béla által megálmodott egykötetes, klasszikus formában jelenhessen meg. Kiadónk ezt a több mint fél évszázados hiányt szeretné most pótolni.

Hamvas napok.

KARNEVAL

Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar - és bátran mondhatjuk: európai - irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és...

A ​babérligetkönyv

A ​déli napfény, a tenger felől jövő puha szél, a fűszeres levegő inkább volt álom, mint amit álmodni tudtam volna. Egyszerre arra gondoltam, hogy nincs...

A ​világválság

Hamvas Béla három rokon témájú és gondolatilag egymáshoz kapcsolódó írását tartalmazza e kötet. A Modern apokalipszis 1935-ben a Társadalomtudományban jelent meg (113–127.); a Krízis és...

Álarc és koszorú

Az életműkiadás jelen kötetétől kezdődően - összesen négy köteten át - Hamvas Béla külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, valamint előadásait és hozzászólásait adjuk...

Sarepta

Szintén "segédmunkási-raktárosi száműzetése" alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és...

Közös életrend

„Minden igazi filozófia himnusz. Mi a himnusz? Élni annyi, mint megrészegedni a világtól. Himnusz tódul az ember ajkára, mikor önkívületben magasztal valakit és valamit. Amikor...

Nehéz nem szatírát írni

Difficile est saturam non scribere - nehéz szatírát nem írni, mondja Juvenalis szatíráinak mindjárt az első könyvében, és a jelen kötetben olvasható írások tanúsága szerint...

A száz könyv

A ​feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az...

A bor filozófiája

Kedvenc Hamvas kötetem.

 

 

Nagyon fiatalon vonzottak már Hamvas Béla könyvei, emlékszem mennyire tetszett a sárgásbarna kötésű sorozata. Még egy betűt sem olvastam tőle, de tudtam, hogy egyszer majd elolvasom mindet. Körülbelül huszonöt éve, korai harmincas éveimben olvastam az első Hamvas könyvet, ez a Babérligetkönyv volt. Annyira magával ragadott, hogy mániákusan elkezdtem összegyűjteni a teljes sorozatot, ami akkoriban nem volt egyszerű. Állandóan jártam az antikváriumokat, figyeltem a hírdetéseket és hamar össze is gyűlt az akkor még csak 25 kötetből álló életmű sorozat. Mindent elolvastam, ittam a gondolatait, gyönyörködtem a stílusában. Egy könyv fogott ki rajtam, a Karnevál. A hét könyv második könyvének felénél elakadtam. Nem értettem, idegesített. Az esszéit élveztem, talán értettem is, de a Karnevál sok volt. Aztán a negyvenes éveim elején újra kezdtem a könyvek olvasását, szépen egyesével haladtam. Egyre többet értettem, más gondolatok jutottak el hozzám, mint tíz éve. Még nagyobb örömmel olvastam a műveket. Nem maradt más, ott volt újra a Karnevál. Újra elkezdtem olvasni. Egyszerűen nem értettem, mi volt velem tíz éve, most nem tudtam letenni. Amint a végére értem, azonnal újrakezdtem. Kétszer olvastam el azon a nyáron. Ha megkérdezik, mi a kedvenc könyvem, most már gondolkozás nélkül felelem, hogy a Karnevál. Lassan belépek az ötvenes éveimbe, tehát indulhat a harmadik kör, újra leveszem a polcról a féltve őrzött Hamvas Béla könyveket és ismét elolvasom mindet. Tudom, hogy más lesz, mint tíz, vagy húsz éve.

Ott Cecília

 

Könyvtárunkban elérhető Hamvas Béla művei:

"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor - Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen...

A ​babérligetkönyv

A ​déli napfény, a tenger felől jövő puha szél, a fűszeres levegő inkább volt álom, mint amit álmodni tudtam volna. Egyszerre arra gondoltam, hogy nincs nálam könyv. Olyan könyv, amit most jól esne olvasni. A gondolat lassan támadt bennem, egészen lassan, ahogy a cigarettafüst lebegett a zöld árnyékban, sietség nélkül és megbékélten. Mi az, amit magammal hoztam? Vándorkönyv, hajófedélzetkönyv, alkonyati könyv. Egyetlenegy babérligetkönyv sincs. Tűnődtem, ugyan melyik lehetett volna, ha elhoztam volna: kínai? francia? görög? angol? Akkor elhatároztam, hogy hasonló alkalomra, nem is másnak, csak magamnak, vagy nem is magamnak, csak másnak, egyszer, ha időm engedi és a Múzsák, könyvet írok. Idevaló könyvet, amit azonnal le lehet tenni, ha hozzák a levest. Ujra föl lehet venni s mielőtt a szardella érkezik, még el lehet olvasni belőle ötven sort. Esetleg százat. Két korty bor között és feketekávé után. Két lapot vacsora előtt. Olyan könyvet, amelyik nem sértődik meg, ha olvasás közben az ember kinéz a partra és elbámészkodik valamin, amit a következő pillanatban elfelejt. El lehet veszíteni és el lehet ajándékozni.

A ​világválság

Hamvas Béla három rokon témájú és gondolatilag egymáshoz kapcsolódó írását tartalmazza e kötet. A Modern apokalipszis 1935-ben a Társadalomtudományban jelent meg (113–127.); a Krízis és katarzis szintén a Társadalomtudományban, 1936-ban (1–20.); a harmadik írás – A világválság – A Fővárosi Könyvtár Évkönyve VII. kötetében látott napvilágot 1937-ben (39–48.).
Hamvas Béla gondolatgazdag életműve egyaránt tartalmaz igényes és időszerű gondolatokat, felismeréseket és mai gondolkodásunk számára idegenül csengő megállapításokat. E három rövid tanulmányt egybegyűjtő kötet nem Hamvas életművének értékelésére, csupán szerény méretekben hozzáférhetővé tételére vállalkozik. Tárgyszerű lehetőséget kínál és javasol Hamvas Béla nézeteinek, gondolatainak megismerésére, vitatására, elemzésére és értékelésére.

Álarc és koszorú

Az életműkiadás jelen kötetétől kezdődően – összesen négy köteten át – Hamvas Béla külön gyűjteménybe nem rendezett esszéit és tanulmányait, valamint előadásait és hozzászólásait adjuk közre. A kötetek fő gerincét azok az esszék képezik, amelyek egyfelől az 1930-as évektől kezdődően különböző társadalmi, kulturális és művészeti folyóiratokban, periodikákban és évkönyvekben jelentek meg, másfelől azok az írások, amelyeket az 1948-as elhallgattatását követő időkből kéz- vagy gépiratos formában a hagyaték őrzött meg. Hamvas számára az esszé nem pusztán műfaj, hanem az autonóm szellemi és gondolkozói magatartás műformája, ahol a látás hőfoka éppoly fontos, mint a gondolat tisztasága. Ennek a magatartásnak legfontosabb jegye az “iskolánkí- vüliség”: vagyis – miként Hamvas fogalmaz – a “magány, függetlenség, szuverenitás és autonómia”. Az esszéista ebben a független perspektívában “egész sereg szent látványban részesül, s mindegyik látvány, teória, ihlet, koncepció, külön világot teremt”. A kötetben szereplő valamennyi esszé: egy-egy ilyen külön világ.

Sarepta

Szintén “segédmunkási-raktárosi száműzetése” alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és igen nehéz élethelyzetének értelmét és távlatát jelölte meg, másfelől – Illés próféta szűkösségből bőséget teremtő sareptai történetére utalva – épp e nehéz periódus hatása alatt a benső erők és ellenerők felszabadulására igényt tartó várakozásának ad hangot. A legkülönbözőbb témákhoz fűzött naplószerű feljegyzések erőteljesen kapcsolódnak ahhoz a két jelentős gondolkodóval, Szabó Lajossal és Tábor Bélával kialakított szellemi munkaközösséghez, amelynek “csütörtöki megbeszélései” 1945-48 között zajlottak – jelentős hatást gyakorolva Hamvas számos későbbi művére is.

Közös életrend

„Minden igazi filozófia himnusz. Mi a himnusz? Élni annyi, mint megrészegedni a világtól. Himnusz tódul az ember ajkára, mikor önkívületben magasztal valakit és valamit. Amikor szerelmet, nagy embert, olympiai győzőt, héroszt dicsőít, az költemény. Amikor mindezt együtt dicsőíti, szerelmet, héroszt, győzőt, de azonfelül még a szépséget, az örömet, a gondtalanságot, de azon felül még a madarakat, a fákat, a virágokat, a csillagokat, a városokat — amikor az egész világot dicsőíti, ez a világmagasztaló himnusz a filozófia. Sohasem lett volna filozófia, ha nem lett volna előbb himnusz; de sohasem lett volna himnusz, ha előzőleg nem lett volna bor. Dionysos a szőlő és a bor istene, a dal ura; a bordalé, a himnuszé, a filozófiáé. Minden filozófus részeg a világtól.”

Nehéz nem szatírát írni

Difficile est saturam non scribere – nehéz szatírát nem írni, mondja Juvenalis szatíráinak mindjárt az első könyvében, és a jelen kötetben olvasható írások tanúsága szerint ezt Hamvas Béla sem gondolta másként. Azonban az ,,elfelejtett nagy angyal”, a Nevetés Angyalának hangja elváltozott, és a középkor végével, miként Hamvas mondja, az ,,elfogulatlan és tiszta derű kora” lezárult: ,,Minden nevetés, Sterne-é, Joyce-é, Dickensé, Moliere-é egy kicsit (nagyon?) keserű, könnyes, megkínzott, talán kétségbeesett bohóckodás.”
Ez a ,,csaknem búskomor őrületből” fakadó könnyes és megkínzott hang szövi át, mégpedig minden könnyedsége és felszabadult nevetése ellenére a Hamvas Béla által 1929-31 közötti időre datált Nehéz nem szatírát írni című gyűjtemény darabjait is. Hangsúlyai azonban nem pusztán a kritika és a játékosan is maró gúny köré gyűlnek. A puszta oppozíció, amelyet később a ,,tükörkonstrukciók” egy fajának is nevezett, Hamvas számára sohasem volt kielégítő, s már ebben a korai időszakban világosan látta, hogy a merő elutasítás és kritika, legyen az mégoly diadalmaskodó és találó, nem egyéb, mint a ,,legyőzött” fogságában maradni. A külső kritika jogosultságának egyedüli mértéke Hamvas számára az aranykori tekintet szabadsága, s tudta, fölégetni mindent csak ennek a tekintetnek a termékenyítő tüzében lehet.
Valójában ez a tűz lobogja keresztül a szatírák kölcsönösen egymásba nyíló rétegeit is: a felszínen a ,,nevetés, játék, marás”, alatta a ,,búskomor őrület”, a ,,düh, az undor, a méreg és vicsorgás”, ismét ezalatt pedig az ellenerők megidézésének, az elfogulatlan látás szabadságának már mindig is működő és jelenlevő tüze, valósága és otthona: ,,az aranykor örök valósága, amelyben a kövek és a növények és az emberek együtt élnek a tűzzel és az erőkkel és a hatalmakkal és az angyalokkal és a zenével. Ez az aranykor állandóan jelen van mindenütt és mindenkiben. Miért? Mert ez a legfőbb és legmélyebb realitás. Ez az, ami állandóan és megmásíthatatlanul igaz.” Közvetlenül vagy közvetve ennek a realitásnak a tükrében lesz csupán a hamvasi szatíra, annak valamennyi elemével, a karakterektől kezdve a legkülönfélébb viszonylatok kifordultságának megjelenítési eszközein át azzá, ami, s ez az ,,állandóan és megmásíthatatlanul igaz” képes csupán ellenpontozni és magasabb feszültségbe állítani a valódi gyökereiről leszakadt és széttöredezett külső és belső valóság sajátosan torzult diszharmonikus darabjait.
A Nehéz nem szatírát írni gyűjteményében szereplő, eredetileg különálló írásokat Hamvas Béla csak később rendezte egységbe és sorolta közös cím alá. Az összeállításban szereplő írások közül A magyar Hüperión (1936) második részében cím szerint is megnevezve, bár nem kifejezetten szatírái közé sorolva két írásáról, A káposztáskertről és az Oidipuszról szólva a következőképp emlékezik meg:
,,Aztán itt a Káposztáskert. Házasságom komédiája. Mint öreg nyugdíjas tábornok házasságra lépek az idillikus káposztáskerttel. Akármelyik művemet piszkálod meg, azonnal az aranykor fog alóla kiaranylani. Mind aranykorból készült. Igen, házasságra lépek és várom az idillt. Micsoda csúfság. Micsoda mulatság. Micsoda keserűség. Micsoda nevetés, ó! A házvezetőnő őrült, aki állandóan félrebeszél, az egyik kertész folyton keres, a másikra időnkint rájön a civódás-düh, a harmadik pedig, igen, a harmadik: nem hisz Istenben! Így, ahogy mondom, nem hisz Istenben, vagyis érthetőbben: nincs transzcendentális ösztöne. Hogy mi lesz ebből az idillből, könnyen kitalálható, könnyebben mindenesetre, mint amilyen könnyen élhető volt. De nevettem.
Az Oedipus a legigazibb emberi történelem. Ahogy csak egy igazi történetfilozófiai művet ismerek, Anatole France Pingvinek szigetét, és csak egy százszázalékos szociológiát, Swift Gulliverjét, történelem is csak egy van: az Oedipus. Az előbbi kettő együtt kimerítő történetfilozófia és szociológia akar lenni, és az is. Meghatározza a következő fogalmakat: mi a fejlődés, a haladás, mi az okság, a kapcsolat, a viszony, az osztály, a vagyon, szóval pontosan leírja a Véletlent. Azt hiszem, az Oedipus után emberi történettel foglalkozni anakronizmus.”
Ugyancsak 1936-ban ,,emlékezik meg” Hamvas – jóllehet ezúttal közvetett, de a korai írások szellemének későbbi jelenléte tekintetében annál hangsúlyosabb módon – immár egy személyes, Molnár Antalnak írott levél keretei között a Nehéz nem szatírát írni egy másik ,,fejezetéről”, mégpedig A nagy ember, avagy a hírnév elveszti a hőst címének csaknem szó szerinti megismétlésével és a mű alapgondolatának kifejtésével: ,,Divattal szembenállni annyi, mint kockáztatni a hírt. Ez nagyon nehéz, és csak egy módon lehetséges: ha az ember belátja, hogy mi a viszony ma a hír és a hős között. Egészséges világban a hír a hős járuléka, minden hír mögött hős van, s minden hősnek van híre. Beteg világban nem az a baj, hogy a hős elveszti a hírt, hanem hogy a hír elveszti a hőst. Az előbbi csak egyéni sorsokat tör össze, nem oly nagy baj. Az utóbbi egész népeket zavar meg, téveszt meg. A hős elveszett, hír nélkül áll. Ez a magány. A modern hős ezért magányos. De a hír is magában áll, nincs mögötte hős, itt lép fel a hős-szurrogátum: a sztár. A mai világban hős és hír között fordított viszony van. Aki hírt akar, annak éppen a hősiességről kell lemondani – hős alatt értem az ,,istenség által formált embert”. Aki híres akar lenni, éppen nem szabad hősnek lenni, hanem sztárnak. Ezért kell annak, ki hírre szomjazik, a divattal járnia, s ezért kell annak, aki a nagyot akarja, okvetlenül a magányt választania. Ez az alternatíva mindnyájunk előtt állandóan ott áll, minden munkánknál, minden gondolatunknál, minden tettünknél felmerül, és mindig újra, minden esetben külön döntést követel. Végleges megoldása nincs: a hős mindig meg fogja kísérelni, hogy meghódítsa a hírt, ami az övé – de végül is mindig van, amit a hős jobban akar, s ez a saját hősiessége. Mégis csak az istenek között van az ember a legjobb társaságban.”
Nemcsak a ,,hüperioni korszak”, hanem a kései nagy művek végsőkig érlelt és letisztult világa felől is pontosan kirajzolódik, hogy a korai írások tapasztalatai később megannyi szálon bomlanak ki és térnek vissza egyfajta állandóan variált, új és mégis azonos zenei téma módjára. Többek között éppen ilyen, az életmű egészén végighúzódó ,,témának” mutatkozik a létezés látszólag személytől független kezdeti kisiklásának és a ,,legelső indítóok” keresésének az Oidipuszban megformált témája is, láthatóvá téve, miként hajlik át ugyanez a gondolat immár a szellemi hagyományok keretei között az időskori összegző művek lapjain a ,,romlott és hazug zűrzavar” kezdőpontjának, a ,,sötét pont”, az ,,első hazugság, a próton pszeudosz” helyének felismerésébe.
Bárhogy is legyen az egyes írások tényleges keletkezési idejét és helyét illetően, a Nehéz nem szatírát írni gyűjteményében szereplő írások Hamvas általi elrendezése semmiképp sem esetleges: a Juregiától az Oidipuszig úgyszólván a ,,külsőtől a benső felé” ívelő mozgás képe rajzolódik ki, és a hét írás együttesen olyan utat jár be, amely analogikusan az életmű egészében az ember ,,önmagához vezető útjának és megérkezésének” képét anticipálja.
Szintén ennek a mozgásnak az ívéhez tartozik – ismét csak nem keletkezési idejének, sokkal inkább témájának, hangvételének és benső mozgásának tekintetében – az 1930-ban született Beszélgetés az Akropoliszon című munkája, amely szintén helyet kapott A magyar Hüperión visszaemlékezései között: ,,Aztán van egy mű, szatíra is, nem is, dráma is, nem is, költemény, tanulmány. Minden esetre a szégyentől félőrült ember írta. Címe: Beszélgetés az Akropoliszon. Ebben a műben seregestől vannak mondatok, amelyek a legközelebb állanak minden magyarul írott mű közül Homéroszhoz és a nagy keleti szent könyvekhez, szóval olyan szövegekhez, amelyeket nem is egy ember írt, hanem egy egész nép, és nem egy-két év alatt keletkeztek, hanem egész generációkra, sőt évszázadokra volt szükség, hogy a szavak olyan masszív anyaggá összeforrjanak, s ilyen formát nyerjenek. Ezekben a mondatokban megvan a nagy természeti jelenségeknek az a tulajdonsága, hogy első megpillantásuk még távolról sem jelenti azt, hogy az ember már látja is őket. Anélkül, hogy csábítanak, mert ezt nem teszik, egyáltalán nem ereszkednek odáig, hogy engedményeket tegyenek, pláne, hogy az emberrel foglalkoznak, éppen annyira nem, ahogy a tenger vagy az erdő vagy a sivatag nem csábít, mégis örök látvány, s bár egyáltalán nem látványos, sőt egyszerű, csaknem közönséges, mégis kimeríthetetlen. E mondatok mindig vannak, hogy úgy mondjam, minden időben ugyanezt jelentik, és ugyanazt adják. Talán még abban is ugyanazok és megváltozhatatlanok, hogy minden pillanatban mások és újak. Mert a középpontban állnak, és a világ körülöttük forog. […] Valósággal élettani rejtély, ahogy itt valaki saját életét faképnél tudja hagyni és vissza tud nézni önmagára.”
Amellett, hogy a Beszélgetésben vannak részek, amelyek az átvilágítás erejében, szenvedélyességében és szépségében az életműnek is csupán kivételes helyeihez mérhetőek, itt olyan kérdések törnek felszínre, amelyek egy életen át tartó benső küzdelem részei lesznek. Ezek között az egyik legfontosabb a hallgatni vagy beszélni, az írni vagy lenni, s egyáltalán, az íráshoz való elemi kötődésének kérdései, amelyek a 60-as évek műveiben és személyes hangvételű levelezésében is ugyanilyen intenzitással, a maguk átfogó jellegével és erejével jelennek meg, elsősorban a szellemi realizáció személyes lehetőségének kérdéseihez kapcsolódva.
A kötet utolsó írása, az 1956-57 között keletkezett Nem mind arany, ami réz Hamvas Béla egyetlen vígjátéka. Ez a darab azonban, amely Németh Antal színházi rendező felkérésére született, nemcsak műfaja okán áll önmagában, hanem azért is, mert talán nincs még egy olyan nagyobb lélegzetű műve, amelyet ennyire világos, csaknem meseszerűen könnyű levegő járna át, s amely ennyire zökkenőmentes lefutással haladna a maga harmonikus záróakkordja felé. A könnyed és világos vonalvezetés azonban itt mintha csupán azért engedne a vígjáték, a komédia sajátos műfaji követelményeinek, hogy tiszta és világos egyszerűségével ellenpontozza egy olyan időszak légkörét, amelyben a ,,nem írás nagyobb mű, mint az írás”, s amelyben ,,az egyetlen tanúság hallgatni.” Mintha a mű egésze és sajátos könnyedsége csupán az éppen művét író szerző képével együtt nyerné el értelmének teljességét és láthatatlan súlyait.
Mégis, csaknem nehézkedés nélkül merülnek fel benne a hűség, az igazság, a szerelem nagy képei, és főként ,,a hatalom mindenkori sajátsága”, amely ,,nem annak hisz, aki hozzá ragaszkodik, hanem annak, aki jól demonstrál.” Ennek a demonstrációnak külön a korszakra jellemző típusa, a ,,kor igazi érdekessége” is felvillan itt, amelyet már egy jó évtizeddel korábban, az Óda a XX. századhoz lapjain a ,,fürge huncut” alakjában rajzolt meg: ,,Nem szégyellem bevallani, hogy korunk minden nagy realitása közül a fürge huncutot csodálom a legjobban […] ahogy az egyik percben szorgalmatos hangya, a következőben keselyű, amely szemedet kivájja. […] Ő a fürge huncut, ez az elvetemült, pimasz, tolakodó nagyszájú hazug és becstelen esküszegő, a huszonhatszoros hazaáruló, a politique macabre fejezetében kifejtett kétfedelű morál virtuóza. […] A legnagyobb izgalom számomra ezt a tetűt megfogni, élettanát vizsgálni, tenyészetének feltételeit kutatni, hogy kikísérletezzem azt, ami belőle következhet. Nem, igazán ne kívánják tőlem, hogy a rosszat becsüljem, annyira, hogy gyűlöljem és harcoljak ellene. Sajnos belőlem a rossz iránt való ilyen mérvű tisztelet tökéletesen hiányzik. Nem vagyok hajlandó annyira becsülni, hogy harcoljak ellene. A rossz nem ellenfél. A rossz valami, amit a legjobb elkerülni. Magára hagyni, hogy ellenállás hiányában elpusztuljon.”
Ennek a ,,magára hagyásnak” egyik arca maga a nevetés, az a hatalom, ,,hogy sorsomból bármikor kiléphessek, és egy kicsit kifújjam magam, akár egy padon, akár a fűben”; de a nevetésnek és a vele megnyíló szabadságnak is van arca, mégpedig a szeretet: mert bármilyen esendőnek, homályosnak és szűkösnek is tekinti a kort és az embert Hamvas Béla ezeken lapokon, bármennyire is ,,gúnyolja vagdalja, kineveti – de mindenekfölött szereti.”

A száz könyv

A ​feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állitani… Csuang-ce Csuang-ce az a sajátságos emberfajta, mint Szókratész, Pál apostol és Nietzsche –, azt mondják róluk, hogy paradox emberek. A paradox bennük az, hogy nem a hamis emberi értékeket, hanem az örök szellemvilág valódi értékeit követik, és az ember önellentmondásait leleplezik. Ez az emberfajta rendkívül éles elme és a nyelv ragyogó mestere. Soha senki úgy nem tudott beszélni, mint Szókratész, és nem tudott úgy írni, mint Pál apostol, Nietzsche és Csuang-ce. Shakespeare A modern kor elején Byron azt mondta, hogy az emberiség története válaszútra érkezett: döntenie kell Shakespeare és a szappan között. Az emberiség a szappant választotta. A választás hatása azóta egyre nagyobb hatással és következményekkel bontakozik ki. Shakespeare az európai ember egészének egyetlen és teljes megjelenése, s azzal, hogy nem őt választották, az igazi európait megtagadták. A modern árulás…

 

A bor filozófiája

“Végül is ketten maradnak, Isten és a bor – Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni. Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor.” (részlet a könyvből)

A ​kiskirályok

„A kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak – írja a regényről Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt.”

Politikai ​divatok

Hiába ​mondják nekünk, válasszátok külön a magányéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia – költők azok, anélkül hogy politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával; hogy tudja azt élvezni akármi nemzet szülötte is, egyszóval: ne írjatok mindig irányregényt.
Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az.
Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével, az általános bú és öröm, a történelmet alkotó közemelkedés és süllyedés minden egyes életregény alakulására oly határozott befolyással bírt mindenkor, hogy ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, anélkül hogy élethűtlen vagy éppen frivol ne legyen.
Kérdezzétek meg a családi szakadások okait – közélet viszályaira fognak visszavezetni.
Kérdezzétek meg nagy jellemek kiemelkedését, elbukását – politikai katasztrófákat fogtok találni.
Kérdezzétek meg a feldúlt életpályák viszontagságait, kérdezzétek meg az elszegényült falvak urát – a közélet kuszált viharaira utalnak vissza.
Tudakoljátok az özvegyek könnyeit, miért hullanak, az árvák sóhajait, hová repülnek; azok mind-mind országos bajokhoz fognak elvezetni.
S ha rokonszenv után vágyó kebletek egy ideálért sóhajt, férfi vagy nő eszménykép legyen az, ott is fogjátok érezni, hogy aki csupán az ábrándozónak volt ideálja, az csak félig töltötte be a szívet, s egész embernek azt ismerjük el, aki nemcsak magának élt.
Saját légkörünk ez. ezt leheljük ki, ezt leheljük be, mint éltetőt, mint fojtót; ez keserít, ez édesít, mint a gyümölcsöt a hegyi lég, melytől a szőlő édesebb lesz, a torma pedig keserűbb, mint a csendes lapályi kertben.
Nálunk mindenki benne él a közéletben; a munkás ettől várja jobb sorsát, a kereskedő üzlete felvirágzását; a tudománynak ez ad vállára szárnyat vagy lábára láncot; a jellem ebben edződik acéllá vagy olvad salakká; ennek saját kultusza van, saját dogmái, saját költészete és különösen saját divatjai.
Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból?
E korszakot igyekezett visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái között első helyet foglalhat az, hogy több munkája volt benne az emlékezetnek, mint a képzelmi erőnek.
Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni.
Pest, augusztus 18-án, 1862.

Egy ​az Isten

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg „vérzivataros” volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Öreg ember nem vén ember

“Van egy nyavalya a művészre nézve, mely rendesen temetéssel végződik, de olyan temetéssel, melyet neki magának is végig kell nézni. Ez a nyavalya az, mikor egy sok ideig közkedvelt művész mellett egy új tehetség tolja fel nimbusszal besugárzott fejét, aki egyszerre elhomályosítja a régi matadort: kritika, közönség, mecénások, pályatársak mind azt emelik, hordozzák. De a jó öregről is megemlékeznek, azt megválasztják díszelnöknek, elkészíttetik a mellszobrát, megünneplik a nevezetesebb napjait, ezüst- és aranylakodalmát (a múzsájával), a hetvenedik születésnapját, a legmagasabb kitüntetés alkalmát, kiadják albumba gyűjtve a remekműveit; rendeznek számára díszlakomát, ott omlik az alkalmi vers, a dicsőítő felköszöntés! S az ünnepelt nagyon jól tudja, hogy ez az ő temetése. Hogy amikor kenetteljesen magasztalják, ez a bebalzsamozás. Múmia lesz ő mindjárt, s vinni fogják – de nem az országos képtárba, hanem a főrendiházba. Nohát, én ezt a temetést nem engedtem magamon végrehajtani. Új ivadékokat láttam magam mellett felsarjadzani, soha nem éreztem a keserűséget, hogy az új geszt [fatörzs] sudarai az én pálmafám levélkoronáján túlnőttek volna. Felvettem a versenyt az új hatalmas tehetségekkel, nem irigykedtem rájuk. Nem irtóztam a tanulástól. Haladtam a korral. – Hát ezt teszi az, hogy “öreg ember nem vén ember.” Nevetségessé, sőt szánalmassá lehet minden ember, aki túléli a férfikor határát: hadvezér, államférfi, financier. (Ez az utóbbi leginkább.) De nem lesz azzá a művész, amíg szelleme el nem hamvad.” – (Részlet a könyvből)

És ​mégis mozog a Föld

Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf „nagystílű” csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

Mire ​megvénülünk

Borongós, ​elégikus hangulatú mű – mondják a regényről. Mindenesetre nehéz kor, személyes hányattatások hatására íródott. 1860-61-ben rövid időre felcsillant a 48-as alapokon való kibontakozás reménye, de aztán föloszlatják az országgyűlést, s megújult dühvel támad föl az abszolutizmus, s meghasonlik az ellenállás. Jókai a politikai viszonyok romlását a saját bőrén is érzi: 1863-ban lapszerkesztőként börtönbüntetést szenved. A tragikus hangú történet ebben a légkörben fogant. Magában a műben olvashatjuk: „Olyan diőket élünk, amikor minden elmúló év utolsó napján felsóhajtunk: csakhogy vége van már!” Okkal borongós mű theát a Mire megvénülünk. De a borongás lélekállapotában sok minden feltárul az emberi kapcsolatokból, ami a lelkesültség állapotában homályban marad.
A kritika felhívja a figyelmet például a Dezső naplója fejezeteinek bájos közvetlenségére. Az író gyerekkorának emlékei elevenednek meg e mozzanatokban. Találkozunk a női hűség és kacérság szembeállításával. Kiemelik a Pozsony városról s társadalmáról alkotott realista rajzot. A regény megjelent németül, lengyelül, szerbül, angolul (amerikai kiadásban is van), oroszul, észtül, olaszul. Igen korán filmre vitték. 1916-ban némafilm készült belőle Hevesi Sándor filmszövege alapján. A főszereplő Beregi Oszkár volt.

Az új földesúr

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.

A lélekidomár

A történetben szereplő Lándory Bertalan, Jókai képzeletének terméke. A regény hátterében emlékezetes történelmi események zajlanak. Az egyik a dél-alföldi betyárvilág fölszámolása, a másik a párizsi kommün.

Furcsa ember ez a mi Lándorynk mondá egy öreg mágnás, aki már eddig is nehezen tartóztatta vissza magát, hogy a szeme közé ne nevessen a bölcselkedőnek. Mindenféle bogarai vannak!
A börtönöket tanulmányozza magyarázza egy ifjú jogtudós: államtitkári jelölt az igazságügyminisztériumnál.
Furcsa egy passzió!
Tiszta bolondság! Német tudóshoz illő foglalkozás! mondogatták innen is, onnan is.
A miniszter védelme alá vette a megtámadottat.
De jeles férfi ez! Hát sok embernek van egy kedvenc eszméje, aminek az egész életét szenteli. Ismerek egy tudóst, aki csupa madártojásokat gyűjt; megvan neki minden species: a strucctól elkezdve a kínai fán termő, virágból kikelő kacsa tojásig. Most a kihalt ősvilági dinornis tojását hajhássza Madagaszkárban. Van egy másik tudósom, aki meg csupa pókokat gyűjt; az egész életét a pókoknak szenteli, s valamennyinek tudja az egész genealógiáját. Aztán egy olyan tudósra is bukkantam már, aki meg a koponyákat tanulmányozza. Akit csak megkaphat, leültethet, megméri a koponyáját. Egy képviselőtársunkat arra kérte, hogy ha meghal, adja neki a koponyáját; annyira belészeretett. Hát a mi Lándory barátunk meg az akasztófavirágokat szedi a botanikai gyűjteményébe. Őtet csak azok érdeklik, akik tíz esztendőn felül vannak elítélve. Ezeknél kezdődik nála a báró. Heteket eltölt a börtönökben, s tanulmányozza a gyilkosok fiziognómiáit. Majd meglátjátok, hogy egyszer egy nagy könyvet fog róla írni.

Fekete ​gyémántok

A ​regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát segítségével – igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend – bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet – hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyönyörű szép munkáslányt, Evilát. Vőlegénye, Szaffrán Péter – aki szintén Berend munkásai közé tartozik – bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.

Névtelen ​vár

A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Rab ​Ráby

„… ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun – mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok…” (Mikszáth Kálmán)

Magyar Nyelv Hete. Schmöltz Margit

A sólyom szárnyat bont

Ki lehet Anonymus? Miért takarja el arcvonásait a szemébe hulló csuklya? Ebben a történetben fény derül arra, kit rejt a névtelen jegyző kámzsája, és még...

Kő kövön

„… gyönyörűen zengő nyelvünk…”

Írók, könyvek, online.

 

Schmöltz Margit

Akár a víz…

 

Akár a víz, olyan a magyar nyelv. Pára körülöttünk – mely a távolban sűrűsödik, de szemünk előtt láthatatlan. Vagy nyári, langymeleg eső. Olykor zivatar, tarkót lúdbőröző. Máskor szomjat oltó, testet, lelket tisztára mosó. Néha kiszáradunk hiányától, máskor áradásként elborít.

Tenger a magyar nyelv, melynek partjait a hit, a zene és az értelem szegélyezi. Átmenetük nem kimért, megszabott, inkább édes hullámzásban merülnek el egymásban.

Máskor kiáltva, riadtan zúgó patak nyelvünk, borzongató, utat törő.

Szitál, ömlik, itat, mosdat, elringat, ölel. Szavai vízcseppek, molekulák, és csak kedvük szabja, hogy ködként szitálnak, felhővé válnak, könnyé szomorodnak, csókot nedvesítenek, orkánná vadulnak, vagy szomjat oltanak. Akár a víz.

 

Könyvtárunkban elérhető könyvei:

Gyermeket világra segíteni, szappantömböket feldarabolni, disznóbőrben csecsemőt melengetni mind-mind női lélekből fakad. Míg a férfiak országokat kormányoznak, csatákat vívnak, addig az asszonyok csendes sorsa rejtve...

A sólyom szárnyat bont

Ki lehet Anonymus? Miért takarja el arcvonásait a szemébe hulló csuklya? Ebben a történetben fény derül arra, kit rejt a névtelen jegyző kámzsája, és még sok más kérdésre is.
Ki merészeli meglékelni egy király koponyáját? Életben maradhat-e egy árva kislány a pilisi erdőkben? Hogyan lehet sólymot befogni, és igazi vadászmadarat nevelni belőle? Háborút, betegséget vagy szerelmet hoznak-e a keresztes hadak III. Béla országába?
Magasból lecsapó sólyom, pestis és lóáldozat, tűzvész és árvíz tűnnek fel a történetben. Hol ispotályban, hol királyi várban, hol kancellárián, hol a keresztes hadak nyomában járunk. Egy szépséges királynő, egy orvosdoktor, egy keresztes lovag és megannyi különös figura lépnek elénk a XII. századi forgatagból.
Kódexek, íróvesszők és száradó pergamenek között babráló szerzetes helyett Anonymust igazi, hús-vér emberként ismerhetjük meg. A középkor illata, ízei, izzó vágyakozás, a női lélek rejtelmei, és egy írnok eddig fel nem fedett titkai várnak az olvasóra.

Kő kövön

Gyermeket világra segíteni, szappantömböket feldarabolni, disznóbőrben csecsemőt melengetni mind-mind női lélekből fakad. Míg a férfiak országokat kormányoznak, csatákat vívnak, addig az asszonyok csendes sorsa rejtve marad a történelem viharaiban. 
Vajákos Suska, a lápi füvesasszony átkot szór egy kőre. Az évszázadokon átívelő rontás egy titkos, egy be nem teljesült, egy önfeláldozó és egy elsorvadó szerelem történetét szövi át. A régi Székesfehérvár díszletei között kalandozva a történelmet bábák, borbélymesterek, alkimisták szemszögéből, négy különböző főhős históriáján keresztül ismerhetjük meg. II. Géza, II. Ulászló, Melek Ibrahim budai pasa és Esterházy Gábor gróf is feltűnnek a történetben, ezúttal csak mint mellékszereplők, hogy helyet adjanak a mindennapok valódi hőseinek, megszenvedőinek: az asszonyoknak, lányoknak. 
Szerelem, kultúrhistória, rejtély várja az olvasót négy összefonódó történetben.

Magyar Nyelv Hete. Bosnyák Viktória

Unikornis égen, földön

Vajon hogyan kerül szivárvány az égre? Mitől színes az egyszarvúak farka és sörénye? Egy unikornisnak az anyukája és az apukája is unikornis? Nyomozz te is...

Tündérboszorkány

Eleven és szellemes stílusával Bosnyák Viktória szerfelett élvezetes módon ejti rabul az olvasót, és többé nem is engedi könyve lapjairól. A Tündérboszorkány az egyik legszórakoztatóbb...

Tikk-takk : tengernyi tudás

Akár jegesmedve vagy, akár nem, tudnod kell, hogy hány óra van. Ez kemény dió. Nincs kedved megtanulni? Sebaj! Elég, ha elolvasod a kis Körtemájer-Sercli Pali,...

A sirály a király?

Bosnyák Viktória először másfél évtizede megjelent könyve, A sirály a király? nem véletlenül ismert és közkedvelt országszerte az általános iskolák alsó tagozatában. E kedves mese...

Sáfrány és a szörnyanyák : Rém jó könyvek 6. szint

A sorozat hatodik kötete verses formában igyekszik mélyíteni a gyerekek olvasással kapcsolatos ismereteit. A mókás történet, a könnyed szerkezet segíti az olvasási tempó gyorsítását, a...

Rémes szokások – Rém jó könyvek 7.

A sorozat hetedik kötete két története már igazi olvasóknak szól. A még mindig egyszerűen, érthetően szerkesztett már hosszabb mondatok segítenek mélyíteni a gyerekek olvasással kapcsolatos...

Puszedli és Habcsók – Télen-nyáron karácsony

Miről szól a karácsony? Ez a kérdés nem hagyja nyugton Puszedlit, a barna medvét, pedig még javában téli álmot kellene aludnia. A világjáró sárgarigó azt...

Pacák a pácban

Te tudod, milyen egy pacamaci? És egy icipici paci paca? Na jó, ezt még könnyű elképzelni! De mit szólnál, ha azt mondanám, rajzolj egy macskutyát,...

Nino ​repülni akar

Létezik egy város, ahol az utcákon autók helyett csónakok járnak. E meseszerű városban él Nino, az egérke. Gondoláján ringatózik a házak között, s irigykedve nézi...

A nagy szókincsrablás

„… gyönyörűen zengő nyelvünk…”

Írók, könyvek, online.

 

 

Bosnyák Viktória

Könyvtárunkban elérhető könyvei:

Ficsúrt nem véletlenül hívják Ficsúrnak, hiszen ő a leghelyesebb fiú egész Szinonima Cityben. De a szókincse, nos, az nem túl gazdag. Sőt, kifejezetten szegényes. Igen...

Tündérboszorkány

Eleven és szellemes stílusával Bosnyák Viktória szerfelett élvezetes módon ejti rabul az olvasót, és többé nem is engedi könyve lapjairól. A Tündérboszorkány az egyik legszórakoztatóbb könyv, amit valaha olvastam. – Elisabetta Gnone, a W.I.T.C.H. megalkotója, a Fairy Oak-trilógia szerzője

A Békés Utcai Általános Iskola elhagyatott könyvtárában különös dolgok történnek. A könyvtáros néni nevéhez hűen igazán morcos, egyesek szerint egyenesen ijesztő Morcz Aranka. Laci és az ikerlányok, Sári és Dóri, illetve Dóri és Sári azonban szerencsére nem olyan ijedősek. Végül persze az is kiderül, hogy nem minden az, aminek látszik…

A Tündérboszorkány-trilógia további részei:
2. rész: Klott Gatya, ne fárassz!
3. rész: Analfa visszatér

Bosnyák Viktória író, műfordító. Számtalan ifjúsági- és gyermekkönyvet fordított angol és német nyelvből. Regényei és vicces oktató meséi hamar elnyerték a gyerekek, a pedagógusok és a könyvtárosok tetszését. Műveiből országszerte tartottak már városi és megyei szintű vetélkedőket. Humoros szövegeit a gyerekek gyakran adják elő mesemondó versenyeken. A Bendegúz könyvtára sorozat sok pedagógusnak segít a magyar nyelv oktatásában. Budapesten él férjével és ikerlányaival. Szívesen jár író-olvasó találkozókra.

Tikk-takk : tengernyi tudás

Akár jegesmedve vagy, akár nem, tudnod kell, hogy hány óra van. Ez kemény dió. Nincs kedved megtanulni? Sebaj! Elég, ha elolvasod a kis Körtemájer-Sercli Pali, a későbbi híres kapitány történetét. Bogarászd végig a képregényes eseményeket Tempusz kutya és Minuta cica segítségével, így nevetve fogsz eligazodni az összes órán. A régimódi analóg, vagyis mutatós, meg az újfajta, digitális, vagyis számkijelzős fajtán is. Sercli nagybácsitól talán tengerész kiképzést is kapsz. Jó mulatást!

A sirály a király?

Bosnyák Viktória először másfél évtizede megjelent könyve, A sirály a király? nem véletlenül ismert és közkedvelt országszerte az általános iskolák alsó tagozatában.

E kedves mese segítségével ugyanis a gyerekek szórakozva tanulhatják meg az LY-os szavak legjavát. Olvashatják önállóan, vagy feldolgozhatják közösen, így is, úgy is hasznos.

Most a Tintató Kiadó Tengernyi Tudás sorozatában jelent meg, ahol az elterjedt meseregény bájos kiegészítő keretet kapott. Mivel maga az LY-t tanító mese minden változtatás nélkül az eredeti formában olvasható, az önmagában is értelmezhető, pedagógusoknak, már kidolgozott, jól bevált tanmenetüktől, játékos feladataiktól emiatt nem kell eltérniük.
Az új, bővített kiadáshoz ingyenes feladatlapok és oklevél letölthető a Tintató Kiadó honlapjáról. A könyvet Dudás Győző csupa érzelem rajzai teszik kedvessé, átélhetővé.

Sáfrány és a szörnyanyák : Rém jó könyvek 6. szint

A sorozat hatodik kötete verses formában igyekszik mélyíteni a gyerekek olvasással kapcsolatos ismereteit. A mókás történet, a könnyed szerkezet segíti az olvasási tempó gyorsítását, a könnyebb megértést. A gyerekek az olvasástanítás gyakorlatát követve ismerkednek meg a kicsit nehezebb, bonyolultabb mondatokkal. A vizuális megjelenítés és a kötet szövegeinek egysége olyan kohéziós elem, amely egyedülállóvá teszi a sorozatot. Az első kötetben megismert vidám figurák segítenek legyőzni az esetleges nehézségeket, a képeken megjelenő történetek pedig bőséges tárházát nyújtják a folyamatos szókincsbővítésnek. A kötetek illusztrációi folyamatosan ébren tartja a gyerekek érdeklődését. A sorozat a szókincsbővítéstől a szöveg nélküli köteten keresztül juttatja el a gyerekeket a rutinos olvasóvá érésig mindvégig fenntartva az érdeklődésüket.

Rémes szokások – Rém jó könyvek 7.

A sorozat hetedik kötete két története már igazi olvasóknak szól. A még mindig egyszerűen, érthetően szerkesztett már hosszabb mondatok segítenek mélyíteni a gyerekek olvasással kapcsolatos ismereteit. A gyerekek az olvasástanítás gyakorlatát követve ismerkednek meg a kicsit nehezebb, bonyolultabb mondatokkal. A vizuális megjelenítés és a kötet szövegeinek egysége olyan kohéziós elem, amely egyedülállóvá teszi a sorozatot. Az első kötetben megismert vidám figurák segítenek legyőzni az esetleges nehézségeket, a képeken megjelenő történetek pedig bőséges tárházát nyújtják a folyamatos szókincsbővítésnek. A kötetek illusztrációi folyamatosan ébren tartja a gyerekek érdeklődését. A sorozat a szókincsbővítéstől a szöveg nélküli köteten keresztül juttatja el a gyerekeket a rutinos olvasóvá érésig mindvégig fenntartva az érdeklődésüket.

Puszedli és Habcsók – Télen-nyáron karácsony

Miről szól a karácsony?
Ez a kérdés nem hagyja nyugton Puszedlit, a barna medvét, pedig még javában téli álmot kellene aludnia.
A világjáró sárgarigó azt mondja, a lényeg a díszes karácsonyfa és a nagy halom ajándék. Vagy inkább a figyelmességről és a szeretetről szól, ahogy azt Habcsók, a jegesmedve lány gondolja?
Amikor Puszedli és barátai végül rájönnek, milyen az igazi ünnep és a szívből jövő ajándék, tökéletes karácsonyi ünnepséget rendeznek, még ha májusban is. A népszerű írónő bájos története a pszichológusok által elismert elméletet, az öt szeretetnyelvet is közérthetővé teszi a gyerekek és felnőttek számára.

Pacák a pácban

Te tudod, milyen egy pacamaci? És egy icipici paci paca? Na jó, ezt még könnyű elképzelni! De mit szólnál, ha azt mondanám, rajzolj egy macskutyát, pávakondot, elefácánt és pumajmot?
Bosnyák Viktória és Dudás Győző verses meséjében a papírtapír és a papírsárkány összekapnak, hogy ki igya meg az összes tintát. Naná, hogy a tintásüveg felborul, a tócsából pedig fura lények kelnek életre.
De jaj! Ekkor feltűnik a színen a legnagyobb tintalefetyelő, a minden tintát felitató, félelmetes Tapper.

Nino ​repülni akar

Létezik egy város, ahol az utcákon autók helyett csónakok járnak. E meseszerű városban él Nino, az egérke. Gondoláján ringatózik a házak között, s irigykedve nézi Fiorellát, a citromsárga szárnyú pillangót. Nino bizony repülni akar. Ám az egerek nem tudnak repülni, ahogyan a lepkék sem tudnak úszni. Vagy mégis? Ebben a varázslatos mesében szó esik árulásról, barátságról és az álmokról is. Azokról, amelyek látszólag lehetetlenek, és amelyeket mégis valóra válthatunk.

A nagy szókincsrablás

Ficsúrt nem véletlenül hívják Ficsúrnak, hiszen ő a leghelyesebb fiú egész Szinonima Cityben. De a szókincse, nos, az nem túl gazdag. Sőt, kifejezetten szegényes. Igen ám, de Ficsúr nagyon csípi I. Elegancia királynőt, aki köztudottan rajong a szinonimákért. Ezért is tölt annyi időt Rolival, a legválasztékosabban társalgó trollal. Ficsúr minden eszközt bevet, hogy Elegancia közelébe férkőzzön, és olyan szókincset akar, mint amivel Roli büszkélkedhet. Találkozik is a híres varázslóval, de a varázslat nem egészen úgy sikerül, ahogy tervezték. Itt már csak a Szöszi segíthet! Vagy a SZÖSZI?

Mantyusok – Micsoda buli!

Vajon miért hagyja egy gyerek, hogy a nagyobbak elvegyék az uzsonnáját?

És milyen trükkel tudja jobb belátásra téríteni gonoszkodó osztálytársát?

Egy nagyképű manó, egy félresikerült varázslat és egy kisfiú különös kalandjai sok mindent megváltoztatnak.

Bosnyák Viktória kezdő olvasóknak szóló új könyvében napjaink égető problémájára, az iskolai csúfolódásra és zaklatásra keresi a megoldásokat.

A nagy sikerű Tündérboszorkány-trilógia szerzője Mantyusok-sorozatában különleges lények segítenek a gyerekeknek feldolgozni azokat a problémákat, amelyekkel a leggyakrabban szembesülnek, legyen az félénkség, visszahúzódás, rossz anyagi helyzet vagy – mint a sorozat legújabb kötetében – a piszkálódás, vagyis a bullying.

A történet humorral és némi varázslattal segít a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak kezelni a nehéz helyzeteket. A mesét a Meixner Alapítvánnyal közösen kialakított betűtípusnak köszönhetően az olvasási nehézséggel küzdők is könnyen olvashatják.

Megosztom Bátorság, Tomi! – Mantyusok 1.

Ki ne szeretne kiskutyát? Tomi is vágyik rá, de ahhoz le kell küzdenie félénkségét. Ha ez sikerül, nemcsak kutyát kap, de, bármilyen hihetetlen, vele együtt egy manót is. Kíváncsi vagy, hogyan? Mindjárt elmesélem!

Végre ismét olvasható Bosnyák Viktória nagy sikerű Mantyusok- sorozata! A kötetekhez Rippl Renáta készített új és imádnivaló rajzokat, a lehető legkönnyebben olvasható betűk kialakításában pedig segítségünkre volt a diszlexiával foglalkozó Meixner Alapítvány. A meséhez otthon és az iskolában egyaránt eljátszható drámapedagógiai feladatok is kapcsolódnak.

„Ritka öröm olyan történettel találkozni, ami ilyen sokoldalúan segít a gyermekeknek gyakorló szövegolvasóvá válni. Eleinte, amikor az olvasástechnika és a szövegértés még egymást támogatják, az érdeklődés hamarabb véget érhet, mint maga a szöveg. A Mantyusok története izgalmas, szókincse, nyelvezete optimális a kezdő könyvolvasóknak. Jó szívvel ajánljuk az első olvasmányok egyikének.”

Tündérboszorkány-trilógia 2. – Klott Gatya, ne fárassz!

Bosnyák Viktória megint egy olyan igazi beleélős, szórakoztató regényt írt Nógrádi Gábor Tudod, mi az a klottgatya? Múlt századi tornanadrág. És tudod, ki az a Klott Gatya? Nagydarab, szőrös szívű tesitanár, a Békés Utcai Általános Iskolában. Örülhetsz, ha még nem volt hozzá szerencséd! Vagyis inkább szerencsétlenséged. Bezzeg szegény ötödik dések! Nekik szeptemberben pont Klott tanár úr lett az osztályfőnökük. Szerinted sikerült őt kiutálniuk a Békésből, vagy inkább békét kötnek az ország legfélelmetesebb pedagógusával?

A Tündérboszorkány-trilógia részei:
1. rész: Tündérboszorkány
2. rész: Klott Gatya, ne fárassz!
3. rész: Analfa visszatér

Ki van a zsebemben? – Mantyusok 2.

Van, aki csöndes, visszahúzódó gyerek, és kevés barátja van. Ám egy különleges esemény (meg egy rémült manó) mindent megváltoztat. Kíváncsi vagy, miért dugdos Fanni rántott húst a kabát-zsebébe? És amikor a csúfolódók belenéznek, miért nem találnak ott semmit? Szeretnéd tudni, miként lesznek az undok osztálytársakból a legjobb barátok? Szívesen elmesélem…

Végre ismét olvasható Bosnyák Viktória nagy sikerű Mantyusok-sorozata! A Meixner Alapítvánnyal közösen kialakítottunk egy kezdő olvasókat és diszlexiával küzdő gyerekeket is segítő betűtípust, hogy a könyv még könnyebben olvasható legyen. A meséhez otthon és az iskolában egyaránt eljátszható drámapedagógiai feladatok kapcsolódnak.

“A Mantyusok története izgalmas, szókincse, nyelvezete optimális a kezdő könyvolvasóknak. Ritka öröm olyan történettel találkozni, amely ilyen sokoldalúan segít a gyermekeknek gyakorló szövegolvasóvá válni.” Meixner Alapítvány

“A mese végén bemutatott játékokkal célunk a szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztése és bővítése.” Csájiné Knézics Anikó és Koósné Sinkó Judit

Két bolond százat csinál

Ajándék póknak ne nézd a fogát, lóból is megárt a sok. Ilyen butaságokat mond Lala, a koala, aki húgával, Kokóval nemrégiben érkezett a Nevenincs erdőbe. Vajon miért használja helytelenül a közmondásokat, amiket annyira szeret? Bölcs Elek kideríti, hogy mi okozza a bajt, felesége, Gyöngyi pedig rendet tesz az erdőlakók fejében. Gyakorlat teszi a mestert: mire a mese végére érünk, nemcsak az erdőlakók, de az olvasó is helyesen tud majd használni kétszáz magyar szólást, közmondást és szállóigét, hiszen a jó pap holtig tanul.

A kacifánt nem elefánt

A kacok falujába egy napon idegenek érkeztek. Ezek az idegenek, a kacifántok nagyon megosztották a falu népét, de a legtöbb kac azért nagyon jóindulattal és jószándékkal viseltetett irántuk. A gyerekek összebarátkoztak egymással és bár eleinte nem értették egymás nyelvét, remekül elvoltak, mindenféle rossz gondolat nélkül játszottak egymással. Az idegenek elleni uszításban az öreg Borsola bácsi volt a legnagyobb hangadó, aki nem tudott napirendre térni afelett, hogy a falujába bejöttek ezek az idegenek, kacifántok, vagy micsodák. Meg is próbált tenni ellene, de lassan be kellett látnia, hogy magára maradt.

Ezt nevezem!

Mese a hagyományos helyesírású, fontos történelmi családnevek gyakorlására

A se nem szögletes, se nem kerek erdőben senkinek nincs vezetékneve. I. Mihály sirálykirály úgy dönt, hogy mindenkinek szüksége van családi névre. Bélával, a bölcs bagollyal együtt neki is látnak, hogy híres vezetékneveket adományozzanak barátaiknak, de rá kell jönniük, hogy nem is olyan könnyű ennyi nevet észben tartani. Hát még leírni!

Bosnyák Viktória: Ezt nevezem! című meséjével az alsó tagozatosok szórakozva tanulhatják meg a hagyományos családnevek helyesírását. Ez az állatos történet észrevétlenül gyakoroltatja a hazai történelem és kultúra olyan nagyjainak nevét, akiket egy magyar iskolásnak feltétlenül meg kell ismernie. Például Széchenyi, Batthyhány…

Az Ezt nevezem! most a Tintató Kiadó Tengernyi Tudás sorozatában jelent meg, ahol az elterjedt meseregény bájos kiegészítő kerettörténet kapott. Mivel maga a történelmi családneveket tanító mese minden változtatás nélkül az eredeti formában olvasható, és önmagában is értelmezhető, a pedagógusoknak nem kell eltérniük már kidolgozott, jól bevált tanmenetüktől, játékos feladataiktól.

Elek, merre keresselek?

A sorozat első részében megismerkedhetünk Lufival, vagyis Dalos Hannával, a hatalmas szívű vadóccal, akivel mindig történik valami. Legjobb barátja hozzá hasonlóan hadilábon áll a becenevével, mert fiú létére Szamócának hívják.
Hogyan lesz a gúnynévből becenév? Idomítható-e Kamilla, az aranyhörcsög? Mi a legesleggyönyörűbb ajándék, amit a szüleitől kaphat az ember karácsonyra? Az üdítően vidám történetből mindez kiderül. Ám hogy mit tehet Lufi, ha lefényképezik Szamócával egy nyíllal átlőtt vörös szív alatt, és meg akarják jelentetni a képet az iskolaújságban? Ez már igazán fogós kérdés, amire még nagymama sem tudja a választ.

Komoly népszerűségnek örvend az Ovimuzsika együttes

A zenével való találkozás kedvezően hat a gyermekek fejlődésére, s az ekkor szerzett élmény sokakat egy életen át elkísér. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen környezetben ismerkedik meg valaki magával a muzsikával, s kik azok, akik a közvetítés felelősségét vállalják…

A teljes cikk elolvasásához kattintson IDE!

 

Arácsi fiókkönyvtár nyitvatartása

Kedves Könyvtárhasználóink!

 

A járványügyi szabályozások miatt az Arácsi Népház és Fiókkönyvtár továbbra sem látogatható, de örömmel tájékoztatunk benneteket, hogy az ablakon keresztül történő könyvkölcsönzés újból megengedett.

A telefonon, vagy e-mailen előre leadott könyvigényeket (lehet több is, mint az egyébként lehetséges 8 db) összekészítjük és az alábbi napokon ezek a könyvek átvehetők az Arácsi Népházban, ablakon keresztül.

Természetesen a kint lévő könyveket ekkor vissza is vesszük

Hétfőn és csütörtökön 10.00 órától 18.00 óráig.

Szerdán és szombaton 14.00 órától 18.00 óráig.

Ha valakinek ezen időpontok egyike sem felel meg, lehetőség van telefonon egyeztetni.

A könyvek kiválasztásához az alábbi linken elérhető könyvtári katalógust használhatjátok, illetve személyesen is szívesen adunk segítséget.

https://bfured-varos.opac3.monguz.hu

 

Elérhetőségeink:

tel.: +36(30)378-1231; +36(30)502-7131

e-mail: aracsinephaz@furedkult.hu

 

Várjuk a könyvigényeket!