Tábor a könyvtárban

Nyári napközis tábor

  1. augusztus 24-28-ig   

    játékos foglalkozásokkal,

    kézműveskedéssel,                                             

     budapesti kirándulással a Nagycsaládosok balatonfüredi Szivárvány Egyesületének támogatásával

     alsós gyerekeknek.

    Jelentkezési határidő: 2020. augusztus 15. 13.00 óra

    További információk és jelentkezés

    a Lipták Gábor Városi Könyvtár elérhetőségein:  

    87/343-070-es telefonszámon vagy gyermekkonyvtar@varosikonyvtar.t-online.

Kedves Gyerekek, kedves Szülők!

A Játszószoba 2020. június 30. 13.00 órától várja a kikapcsolódni vágyókat a megújult könyvtár épületében!

Nyitva tartás

Hétfő:  Zárva

Kedd: 13.00 — 19.00

Szerda: 13.00 — 17.00

Csütörtök:  13.00 — 17.00

Péntek: 13.00 – 17.00

Szombat: 8.00 — 13.00

Vasárnap:  Zárva

 

 

 

Napközis tábor

Siske-tábor Helkával

Nyári napközis tábor

2020. augusztus 24-28-ig

játékos foglalkozásokkal, kirándulással,

kézműveskedéssel

várjuk az alsósokat

a könyvtárban!

 Jelentkezési határidő: 2020. augusztus 15. 13.00 óra

További információk és jelentkezés

a Lipták Gábor Városi Könyvtár elérhetőségein:

87/343-070-es telefonszámon vagy gyermekkonyvtar@varosikonyvtar.t-online.hu

Olvasóbogyó 8.

A hét meséje

A kő meg a kocsisok                                          

Olvassátok el a mesét az alábbi linkről, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

https://pompasnapok.blog.hu/2019/08/06/a_ko_meg_a_kocsisok

 

Feladatok:

  1. Milyen sorrendben érkeztek az utazók a sziklához? Számozd meg őket!

  

         __ török               __ fazekasok                     __ konfliskocsis                                          

        

                     __ cseresznyés öregember     __ szatócs

 

  1. Igaz vagy hamis?

 

  1. A történet a tavaszi esőzések idején játszódik.
  2. A cseresznyés bácsi, nagyon bölcs ember volt.
  3. A hatalmas kő miatt várakozó utasok kedves, türelmes emberek voltak.
  4. A cseresznyét eladni kívánó öreg úr át tudta tolni a talicskáját a keskeny résen.
  5. Mindenki sietett volna.

 

 

  1. A meséből kiderül, hogy érdemes összefogni, ha valamit el szeretnénk érni. Adj új címet a történetnek!

 

……………………………………………………………………………………….

 

  1. Keress szólást, közmondást, ami illik a meséhez!

 

………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………

 

  

 

Olvasóbogyó 7.

A hét meséje

A titok

 

Olvassátok el a mesét, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy különös ország. Minden szürke volt benne. Szürke az égbolt, és szürkék rajta a felhők. Szürke a rét, és szürkében nyíltak a virágok. Szürkeség uralta a kapcsolatokat is. Minden lapos volt. Nem volt kirobbanó öröm, korlátokat túlszárnyaló remény, de hiányzott a fájdalom sötétje is, a miértek időnként kínzó tengere – csak csüggedés.
Képzeljetek el egy színek nélküli világot! Nem hallottak még soha se pirosról, se zöldről, se sárgáról, se kékről. Az őszi erdő számukra nem ezer színben pompázott, hanem száz szürkében bólogatott. Hát ilyen volt Palaország, minthogy így hívták e földet. De ne higgyétek, hogy hiányzott nekik valami… Amiről nem is hallottál, amit nem éltél át, az sohasem hiányzik.
Ebben az országban élt Pál, aki akkor még csak nem is sejtette, hogy egyszer még különös dolgok történnek vele.

Messze távol tőlük, minden képzeletet felülmúló távolságban élte mindennapjait Szivárványföld boldog népe. Mikor királynője tudomást szerzett a mindig szürke Palaországról, úgy gondolta, elküldi hozzájuk leghűségesebb alattvalóját, Kékszeműt. Miután megkérdezte tőle, vállalja-e a kockázatos utat, egy titkot bízott rá, és jó szerencsét kívánva útra bocsátotta. Miért volt veszélyes ez a vállalkozás? Mert aki belép Palaországba, számára is megszűnnek a színek, és ha nem vigyáz, és nem ad ja át időben a színek titkát, ő is úgy marad örökre.

A hamuszín tónál találkozott először Pál és Kékszemű. Mindjárt barátok lettek. Pál még nem is hallott ehhez hasonló nevet életében, Kékszemű, de vonzotta őt a fiúból áradó boldogság. Hetekig játszottak közösen, és Pál bemutatta őt legkedvesebb barátainak. Sokat meséltek egymásnak, míg végül Kékszemű elérkezettnek látta az időt, hogy a színekről meséljen. De Pál csak nevetett, vagy éppen értetlenül rázta a fejét. Bármennyire is szerette barátját, nem tudta komolyan venni szavait.
– Még hogy micsodák, hogy is mondtad, színek?
– Pedig igenis vannak! – és Kékszemű hosszan beszélt a naplemente varázslatos színvilágáról.

Este Pál nem tudott elaludni. Visszhangoztak benne az izzó pirosak, aranyló sárgák, meleg bordók és bársonyos kékek.
Ah, butaság…. De hát, a barátja!… És ha igaza van? Ráadásul ez volt az utolsó közös estéjük, mert másnap Kékszeműnek vissza kellett indulnia távoli hazájába. Istenem, de szép is lehet ott! Ha csak egyszer, csak egyetlen egyszer láthatná ő is a színeket. És nagyra nyitotta szemét. koncentrált… de semmi. Azaz, hogy szürke.

Másnap szomorúan ébredt, és mintha csak az ég is szomorú lenne, szakadatlan hullatta grafitszínű felhőiből könnyeit.
De Kékszemű szemében mosoly ült, és nevetett akkor is, amikor fölszállt a postakocsira.
– Te, én elhiszem neked a színeket, de bárhogy is szeretném, nekem nem megy. Kell, hogy legyen valami titka ennek.
– Van! – de már indult is a kocsi. – Mikor a legnagyobb a szürkeség, de te igent mondasz rá, ott megtalálod. Ott a titok.

Pál csak állt és nem értett semmit. Hát ezzel most mit csináljon, ennek se füle, se farka. Egyenesen hazament. Csalódott volt. Bezárkózott szobájába és keserves sírásra fakadt. Soha nem fogja meglátni a színeket, és barátját is örökre elveszítette. Úgy érezte, ennél nagyobb tragédia még sohasem történt vele. Nem elég, hogy ott kint minden szürke, de most, Kékszemű nevetése nélkül, itt bent is a szürkék szürkéje honol.
De hisz pont ezt mondta, “mikor a legnagyobb a szürkeség”, hát nem ezt mondta! Csak akarnom kel! Istenem, mit kell ilyenkor csinálni?!
Akarom! Akarom ezt a ronda szürkeséget, akarom akkor is, ha egész életemben csak ez lesz. Az enyém! Igen!
Egyszerre csak mintha egy arcot látott volna. Mosolygott. És a szeme, a szeme! Ilyet még nem látott! Kék! Ez lehet a kék!
Emberek, hát igaz, mégis igaz!
És a szobája is. A faasztal ódonbarna a függöny kék-fehér, és mélypiros a lámpabúra. De hisz ez mesés! Maga se vette észre, de hirtelen felkiáltott, ahogy kinézett az ablakon. A tó, a tó, ahol először találkoztak, az is kék, és hullámzó zöld a fű, és az őszi pompájában izzó cserszömörce… hát ez nem lehet igaz!
Rohant azonnal a barátaihoz.
– Fiúk, vannak színek! Tudjátok, amiről Kékszemű beszélt. Mind igaz! De azok csak hűvösen méregették.
– Nem hiszitek?! Hisz én is látom – és próbálta valahogy szürkére fordítani a csodát, amit lát. De egyre nehezebben ment, és a végén, mikor már mindenki rajta nevetett, ijedten vette észre, hogy tompulnak a színek, egyre több és több szürke vegyül közéjük és… és vége. Vége, nincs többé! Üvölteni tudott volna. Hát mégsem igaz! Csak bebeszélte magának, hisz annyira szerette volna. Egy székre roskadt.
Barátai próbálták vigasztalni, de hasztalan.
Pedig milyen kár, már majdnem kezdtük elhinni. De szép is lett volna! Na mindegy, jó nekünk így is – de nem hangzott valami meggyőzően. Lassan egyre szomorúbbak lettek.
– Arca volt – mondta Pál – pedig arca volt a szürkeségnek. Na de most már hagyjuk, felejtsük el, amilyen gyorsan csak lehet!
– Várjunk csak, azt mondod arca? Arca csak valakinek van. És ha keresnénk azt a valakit!? Mit gondolsz, Pál?
– Ostobaság, hagyjuk. Én még egyszer ilyen csalódást, köszönöm, nem kérek, és ha lehet, megspórolom nektek is… Ezt nevezem szürkeségnek.
“Mikor a legnagyobb a szürkeség” – rémlettek fel benne ismét Kékszemű szavai. Nem! És ha mégis…, de ha mégis, mi lenne, ha megpróbálnánk együtt?!
– Figyeljetek! – és csak úgy ragyogtak rá a baráti szemek – Készek vagytok életetek végéig elfogadni a szürkeséget, akkor is, ha már tudjátok, hogy vannak színek?
– Igen – hangzott kórusban az ünnepélyes válasz.

És látták mindannyian az arcot. Az arcot, melyet már sosem felejtettek el. Az arcot, mely ezerszínűre festette mindennapjaik addigi szürkéjét. Az örömöt, melynek immár örökre tudták a titkát. Egész életüket annak szentelték, hogy mind többeknek és többeknek átadják a titkot.

Feladatok:

  1. Keresd meg, mi hová tartozik!

                                                                               

Palaország Szivárványföld

                                                             

Kékszemű, Pál, szürkeség, szomorúság, unalom, boldogság, öröm, nevetés

Írj még egy-egy szót a halmazokba!

 

2. Írd le három mondatban, hogy te hol élnél szívesebben és miért: Palaországban vagy Szivárványföldön?

 

………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………

 

……………………………………………………………………………………….

 

  3. Sorolj fel három szürke és három nagyon színes dolgot!

 

………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………

 

Olvasóbogyó 6

A hét meséje

A három fa legendája

                                                             norvég mese

Olvassátok el a történetet az alábbi linkre kattintva és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

A történet:

https://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_008.html 

 

Feladatok:

 

  1. Igaz vagy hamis?.
  1. A három fa egy hegy tetején állt a tenger közelében, egy kis város felett.
  2. Az első fa kincsesláda akart lenni, de csak egy szekrényke lett.
  3. A második fa a tengerre vágyott, ám ladik lett belőle egy tavon.
  4. A harmadik fácska azt szerette volna, hogy amikor az emberek megállnak, hogy megnézzék, felemeljék tekintetüket az ég felé és Istenre gondoljanak.
  5. A három fa mindegyike találkozott Jézussal.

 

  1. Keresd ki a történetből azt a részt, amikor fényes csillag gyúlt az égen és egy kisbabát jászolban ringat az anyukája meg az apukája, mert egy istállóban lett szállásuk. Kinek a születéséről szól ez a rész?                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    …………………………………

Melyik ünnep jut eszedbe erről? …………………………………………………..

 

Írj vagy rajzolj egy jelképet, ami ehhez kötődik!   …………………………………………

 

  1. A mese végén egy másik ünnep is képbe kerül. Pénteken kezdődik ez a rész és vasárnap „a Földről az öröm áradt”: Isten fia feltámadt. Melyik ünnep ez?  ………………………………………………

 

Írj vagy rajzolj egy jelképet, ami ehhez kötődik!………………………………………….

  

 

Olvasóbogyó 5.

A hét meséje

Tóth- Máté Miklós:

KALAP

Olvassátok el a történetet az alábbi linkre kattintva és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

A történet:

https://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_134.html

 

Feladatok:

 

  1. Milyen hónapban játszódik a történet? – Virágzik a gesztenyefa.

 

……………………………………………………………………………..

 

  1. Milyen növények virágoznak még ebben a hónapban?

 

……………………………………………………………………………………………

 

……………………………………………………………………………………………

 

  1. A felsorolt tulajdonságok a tanárra vonatkoznak, kivéve egyet. Keresd meg, melyik a kakukktojás! Húzd alá!

 

elegáns           szomorú             szigorú         mosolygós         szabálykedvelő

 

  1. Írd le vagy készíts rajzot arról, hogy nézett ki a tanár!        

Olvasóbogyó 4.

A hét meséje

A talléros kalap

(magyar népmese)

Olvassátok el a mesét az alábbi linkre kattintva és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

A mese:

https://www.nepmese.hu/index.php/mesetar/mesek/trefas-mesek/a-talleros-kalap

 

Feladatok:

 

  1. Igaz vagy hamis?
  1. A parasztember nem tudott mit felelni a diák kérdésére.
  2. A városban vidám vásári hangulat várta a fiúkat.
  3. A paraszt lóvá tette a fiúkat.
  4. A diákok hiszékenyek és buták voltak.
  5. A fiúk belátták, hogy jobban teszik, ha visszamennek tanulni.

 

  1. A betűhálóból húzd ki a mese szereplőit, a megmaradt betűkből pedig egy újabb szerelő nevét olvashatod össze! Írd ide, ki az! …………………………

G

R

Ó

F

N

É

G

R

Ó

F

P

A

R

A

S

Z

T

K

D

I

Á

K

O

K

I

S

A

F

E

L

E

S

É

G

S

S

K

O

C

S

M

Á

R

O

S

M

Á

T

K

A

Z

O

N

Y

 

  1. Keresd meg a párját!

bor

halottak

hintó

kollégium

kötél

lakodalom

csengő tallér

kalap

fa

vessző

grófné

kisasszony

diákok

kocsmáros

Olvasóbogyó 3.

A hét meséje

A Nap fája

(népmese)

Olvassátok el a történetet és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

 

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy királyné. Ez a királyné halálos ágyán azt hagyta az urának, hogy csak annak adja a leányát, aki egy ágat hoz a nap fájáról. De azt is megmondotta, hogy azt az ágat csak félszemű ember hozhatja el.

A királykisasszony, mikor az anyja meghalt, már nagy, eladó leány volt, s a király mindjárt ki is hirdette az egész országban, hogy csak jöjjenek a félszemű emberek, s induljanak a nap fája után; amelyik megtalálja, s ágat hoz róla, azé lesz a királykisasszony.

Összegyűltek az országból mind a félszemű emberek, öregek, fiatalok; el is indultak a király parancsolatja szerint, be is jártak országot-világot, de egy sem talált a nap fájához. Legtöbben elkóboroltak mindenfelé, nem is kerültek vissza; akik meg visszakerültek, azoknak a király mind karóba húzatta a fejét. Az egész országban már csak egy félszemű legény volt, egy szegény özvegyasszony fia. Ezt, amíg lehetett, rejtegette az anyja, de erre is rátaláltak a király katonái, kihúzták a házából, vitték a király színe elé.

Hát elindult a szegény legény is nagy búsan, ment, mendegélt hegyeken-völgyeken, erdőkön-mezőkön átal, aztán egyszerre egy olyan magas hegynek ért a tetejére, hogy kalapjával szinte a csillagokat verte. Amint fölér a hegyre, látja, hogy ott fekszik egy sas, szárnya, lába el volt törve, nem tudott megmozdulni. Nézi, nézi a legény a madarat, megsajnálja, s gondolja magában, minek kínlódjék az a szegény madár, ő bizony agyonveri. Föl is kap egy követ, fejbe akarja dobni a madarat, de az megszólal:

– Ne üss agyon, te szegény legény, inkább adj ennem-innom, hogy erőre kapjak, s bizony nem bánod meg a jóságodat.

A legény mindjárt eldobta a követ, a kulacsából megitatta a madarat, a tarisznyájából megetette. Aztán szedett mindenféle csudafüveket, azoknak a levével megkenegette a sas szárnyát, lábát, s két-három nap sem telt bele, erőre kapott a sas, lábra állott, a szárnyát megcsattogtatta, hogy csak úgy zúgott belé a levegő.

– No, te legény – mondotta a sas -, jótétel helyébe jót várj. Meggyógyítottál, kívánj akármit, megteszem.

Mondja a legény, hogy miben jár.

– Hiszen az Isten volt veled, hogy nem ütöttél agyon – mondotta a sas -, mert úgy tudd meg, hogy én a napkirály madara vagyok, most is miatta esett a szerencsétlenségem. Megparancsolta, hogy raboljam el a felhőkirály leányát, de rajtakapott a felhőkirály, mikor éppen megragadtam a leányát, s úgy lecsapott az országából, hogy lábam, szárnyam eltörött. De visszamegyek másodszor is, mert addig a gazdám szeme elé nem kerülhetek, míg a felhőkirály lányát el nem raboltam. Hát csak gyere velem, ülj a hátamra, elviszlek felhőországba; mikor odaérünk, aranyos kígyóvá változtatlak téged, s éppen amellett a fa mellett doblak le, ahol a királykisasszony szokott üldögélni; ő majd bizonyosan utánad szalad, én meg előröppenek a búvóhelyemről, fölkapom őt, fölkaplak téged is, s meg sem állunk a napkirály országáig.

Úgy is tettek, ahogy a sas mondotta. Ráül a legény, a sas felemelkedik, elrepül nagy szárnycsattogtatással, s egy szempillantás alatt megérkeznek a Felhőországba, ott is a felhőkirály kertjébe.

Hát a királykisasszony csakugyan ott ült egy rengeteg nagy fa alatt. Visszafordul a sas, rálehel a legényre, s az abban a pillanatban aranyos kígyóvá változik, aztán csak lesiklik a sas hátáról, be a felhőkirály kertjébe, s gyorsan elkereng a fa előtt. Meglátja a királykisasszony, elsikoltja magát nagy örömében, szalad a kígyó után, hogy megfogja, s mikor éppen a kert végéhez ért, a kerítés aljából előugrott a sas, felkapta a királykisasszonyt, fel az aranyos kígyót, s repült, mint a szél, még annál is sebesebben, a napkirály országába. Mire odaért, az aranyos kígyóból ismét legény lett, s mikor meglátta a napkirály országát, a szeme-szája tátva maradt a nagy csudálkozástól. Színarany palotában lakott a napkirály, gyémánt volt minden ablaka, fák, füvek s minden, amit látott, arany s gyémánt vala. De bezzeg nem búsult a királykisasszony sem, mikor meglátta, hogy milyen szép országba hozta a sas. Hát még amikor meglátta a napkirályt.

Na, fölvezeti a napkirály a királykisasszonyt a palotába, s ment utána a sas is s azzal a legény.

Mondotta a sas:

– Felséges királyom, én elhozám neked a felhőkirály leányát, hanem e nélkül a félszemű legény nélkül nem lettem volna képes. Ez a legény azért jött, hogy adj neki egy ágat a nap fájából.

– Hogyne adnék – mondotta a király.

Kimennek a kertbe, ott a nap fájáról letör egy ágat a legény. De még olyat se látott világon való életében: arany volt a levele, gyémánt a virága. Azt mondta a sas:

– No, legény, vigyed az ágat. Tudd meg, hogy ezzel csak meg kell legyinteni a halottat, s egyszeriben feltámad.

Elbúcsúzik a legény a sastól, megy haza nagy örömmel, viszi a királynak az ágat, s mondja, hogy milyen csudaereje van annak.

– Hej, Istenem – örvendezett a király -, most már tudom, miért hagyta meg halálos ágyán a feleségem, hogy a nap fájáról ágat hozassak!

Mindjárt mentek a temetőbe, kiásták a királyné koporsóját, s ím, csakugyan, amint szelíden meglegyintették az arcát az ággal, felnyitotta a szemét, elevenné vált: hétszerte szebb volt, mint annak előtte. De bezzeg volt öröm. Még aznap megtartották a lakodalmat: a királykisasszony felesége lett a félszemű legénynek, s ma is élnek, hogy ha meg nem haltak.

Feladatok:

 

  1. Igaz vagy hamis?

 

  1. A szerencsét próbáló fiú nagy igyekezettel sietett a királyához.
  2. A sas, akit megmentett a napkirály madara volt.
  3. A királylányt aranyos kígyóvá változtatta a sas.
  4. A napkirály gyémántpalotában lakott.
  5. A nap fájának arany volt a levele, gyémánt a virága.

 

  1. Egészítsd ki!

 

A királyné akarata szerint a …… fájáról kellett megszerezni egy …….. Ezt csak ……………… ember hozhatta el. A szerencsét próbáló fiú egy sebesült ………… talált a hegy tetején, akit meggyógyított, s az cserébe segített megszerezni az ágat. Először ……………………. mentek. Elrabolták felhőkirály …………………. Napkirály országában megkapta a fiú a ……….. ……………. …………….. és a ………………… elárulta annak varázserejét is.

Hazaérve nagyon megörültek a fiúnak. Kiásták a ………………….. koporsóját, aztán feléledt a bűbáj által – ……………………. szebb volt, mint annak előtte. Volt nagy boldogság! A királykisasszony felesége lett a ………………………… s ma is élnek, ha meg nem haltak.

 

  1. Ki mondta kinek?

 

  1. – Jótétel helyébe jót várj. Kívánj, amit akarsz. – ………………………………
  2. – Ez a legény azért jött, hogy adj neki egy ágat a nap fájából. – ……………..
  3. – Most már tudom, miért hagyta meg halálos ágyán a feleségem, hogy a nap fájáról ágat hozassak! – ……………………………………………………

 

  1. Kötsd össze, melyik főnév melyik melléknév párja a mesében!

 

  1. félszemű                                             1. sas
  2. törött lábú                                             2. palota
  3. gyémántos                                           3. legény
  4. aranyos                                              4. palota ablakai
  5. színarany                                             5. kígyó

Olvasóbogyó 2.

A hét meséje

Lengyel Balázs: A csíkos hátú kismalac

 

Olvassátok el a történetet a

https://olvasovanevels.gportal.hu/gindex.php?pg=36917102&nid=6792566

 

linkről és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

 

  1. Milyen színű lehetett Marika szeme?

 

……………………………………………………….

 

  1. Keresd ki, hogy hívták a kislány új barátait?

 

…………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………….

 

  1. Miről ismerte fel Marika az erdész bácsit?

 

…………………………………………………………………………………………..

 

  1. Ki volt Fánika?

 

…………………………………………………………………………………………..

Olvasóbogyó 1.

Olvasóbogyó

Lázár Ervin: Az igazságtevő nyúl

 

Olvassátok el a mesét a

Az igazságtevő nyúl (Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér …

https://www.szepi.hu/irodalom/lazar/hetfeju/hetfeju02.html    

 

linkről vagy a Hétfejű tündér című kötetből és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

 

  1. A felsorolt tulajdonságok alapján melyik szereplőre ismersz rá? Írd a táblázatba a megfelelő helyre a szavakat!

 

Majom

Hangya

Nyúl

 

 

 

 

 

 

 

 

kedves, igazságos, pökhendi, rátarti, gyors, erős, szemtelen, szorgos, becsületes,

 

  1. Sorold fel, milyen nevekkel illette a majom a hangyát!

 

  1. Rajzold le a kedvenc szereplődet! Miért őt választottad, írd le három mondatban!

Olvasóbogyó

Olvasóbogyó

 

Kedves Olvasóbarátok! Hetente 1-2 olvasni/hallgatni-valót ajánlunk, amelyhez készítünk néhány feladatot is. A válaszokat Facebook-üzenetben, vagy a                                                konyvtarbfured@gmail.com emailcímre eljuttatni!

Kellemes szórakozást, tartalmas időtöltést kívánunk!

Olvasópályázatok eredményei

Felix Salten: Perri és a

Balatoni olvasópályázatok eredményei

Perri

Pont

Név

Iskola

Osztály

48

Németh Lőrinc

Református Ált. Iskola

2.

  1. Harcsa Marcsa lakodalma

Pont

Név

Iskola

Osztály

51

Mátrai Miriam Liliána

Eötvös L. Ált. Iskola

3.a

45

Salamon Richárd

Fekete István Ált. Iskola

5.

44

Horváth Eszter

Fekete István Ált. Iskola

2.

44

Horváth Dominik

Fekete István Ált. Iskola

4.

44

Csapó Zselyke

Eötvös L. Ált. Iskola

3.a

38

Molnár Inez

Református Ált. Iskola

2.

  1. Liccs-loccs királyfi bánata

Pont

Név

Iskola

Osztály

46

Mátrai Miriam Liliána

Eötvös L. Ált. Iskola

3.a

45

Csapó Zselyke

Eötvös L. Ált. Iskola

3.a

45

Horváth Dominik

Fekete István Ált. Iskola

4.

44

Horváth Eszter

Fekete István Ált. Iskola

2.

43

Molnár Inez

Református Ált. Iskola

2.

40

Salamon Richárd

Fekete István Ált. Iskola

5.

  1. Rák Robi pórul járt

Pont

Név

Iskola

Osztály

58

Horváth Dominik

Fekete István Ált. Iskola

4.

56

Horváth Eszter

Fekete István Ált. Iskola

2.

55

Eszenyi Barnabás

Radnóti M. Ált. Iskola

 

55

Molnár Inez

Református Ált. Iskola

2.

53

Salamon Richárd

Fekete István Ált. Iskola

5.

 

 

 

 

Kecskeméten táboroztunk

„Hírös város az Aafődön…”

Könyvtári tábor Kecskeméten 2019.

 

  A Lipták Gábor Városi Könyvtár gyerekkönyvtárosai a hagyományokhoz híven július utolsó hetében vitték táborozni a gyerekeket. Az is hagyomány már, hogy a Nagycsaládosok Egyesületének balatonfüredi Szivárvány Egyesületével közösen, szoros összefogásban zajlik a szervezés. A táborozók napló formájában számolnak be élményeikről. Van, aki rímekbe szedve emlékezik:

„Túránk Dunaföldváron kezdődött,

ahol két szobrot érintve,

sétánk a várban végződött.

Utána elmentünk Szabadszállásra,

hol József Attila családjának

volt egy apró háza.                                                                                                                                                                           

Majd elutaztunk kis csapatunkkal Kecskemétre,

azért, hogy bejárjuk ezt a szép várost végre.”

 

Szerdán reggeli után a Rajzfilmstúdióba indultunk. Nagyon sok érdekességet láttunk-hallottunk, az is kiderült, hogyan készül a rajzfilm. Néztünk néhány animációs kisfilmet, majd ebéd után a strandot vettük célba. Csúszdáztunk, pancsoltunk és élveztük a jó időt.

 

Csütörtök reggel, egy kellemes reggeli után a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum felé vettük az irányt. Itt a világ népeinek játékait tekintettük meg. Nagyon érdekes volt, még az ókori, távol-keleti kultúrák bábszínházaival is megismerkedhettünk.

Ebéd után buszra szálltunk, hogy az elvigyen minket Kecskemét főterére. Itt megkezdtük a bolygók felkutatását, melynek nyomán végül a planetáriumban kötöttünk ki. Először megcsodáltuk a szódáspatronnal működő rakétát, majd a csillagász bácsi vetítéses előadásán vettünk részt. A végén egy impresszív lézer-show-val kápráztatott el minket.

Vacsora után éjszakai túrára indultunk, ami nyugodt, hangulatos esti sétát takart. Mikor hazaértünk, mindenki nyugovóra tért.

 

Táborunk negyedik napján reggeli után összepakoltuk a cuccainkat és elkezdődött a nap. Elsőként a Benkó-parkot látogattuk meg, ahol kezdetét vette a túra a kilátóhoz. Fölérvén gyönyörű kilátásban volt részünk. Fényképeket készítettünk és beszélgettünk a kevéske fa hűs árnyékában. Lefelé menet a csapat két részre oszlott: egyik fele a rövidebb, de nehezebb, meredek utat választotta, míg a többiek a hosszabb, viszont könnyebb úton haladtak. Ebéd után kezdetét vehette a strandolás. Szétszóródtunk a medencék között: elmentünk csúszdázni, úszni, ugrálni vagy éppen csak pihenni. A tegnapelőtt még javítás alatt álló három csúszdát is megnyitották, így több lehetőség nyílt a szórakozásra.

Mindannyian jól éreztük magunkat, ám sajnos eleredt az eső, így hát szedtük a sátorfánkat. Estére mindannyian jól elfáradtunk és az új emlékekkel kísérve lassan mindenki elszundított.

 

Szombaton korán keltünk, hogy megnézzük a kecskeméti piacot, ahol különféle állatokat, szerszámokat, cipőket, ruhákat, virágokat árultak. Innen a Vadas Parkba mentünk és elbámészkodtunk egy darabig: Tigris, oroszlán, nandu, emu, piton, teve, láma, mandril, muflon, szurikáta…. Az ajándékboltban sokan vásároltak meglepetést a családnak. Ebéd után az esti vetélkedőre készültünk. Erre vacsora után került sor, ahol a csapatok bemutatkozó vicces verseit követően az elmúlt napok látnivalóiról feltett kérdésekre kellett válaszolni. A végén minden csapat kapott ajándékot. Utána a legek versenye következett. Minden évben minden táborlakó kap egy címet, amit a többi táborozó szavaz meg neki. A „díjkiosztó” után egy rövid „Ki mit tud?” szórakoztatta a közönséget. Sajnos kevés fellépő volt, de ennek ellenére jól szórakoztunk.

 

Eljött az utolsó nap: vasárnap. Fájó szívvel búcsút vettünk a kollégiumtól, ami majd’ egy hétig szállást adott kis társaságunknak. Fülledt, párás melegben érkeztünk Dunavecsére, ahol Petrovics Istvánnak, Petőfi Sándor édesapjának egykori mészárszékét látogattuk meg és a városban körbesétálva egy faun szobrát is megnéztük. Dunaújvároson keresztülhaladva a valaha dübörgő iparváros tárult elénk, majd a Duna partján felállított szobrok közt elköltöttük ebédünket. Az azt követő sétánkat azonban a csepergő eső szakította meg, így buszra pattanva, Füredig meg se álltunk.

 

Egyed Fruzsina, Hódos Bence, Kovács Enikő, Feikus Kitti és Detti,

Juranics Rebeka, Kalmár Petra, Fejes Dóra, Pálfi Máté,

Frits Kíra, Horváth Blanka, Fehér Viktória