Könyvkiszállítás

Hónapló 2020 június

Hónapló-2006
A dokumentumot itt tudod letölteni.

Napközis tábor

Siske-tábor Helkával

Nyári napközis tábor

2020. június 22-26-ig és augusztus 24-28-ig

játékos foglalkozásokkal, kirándulással,

kézműveskedéssel

várjuk az alsósokat

a könyvtárban!

Jelentkezési határidő: 2020. június 16. 14.00 óra

További információk és jelentkezés

a Lipták Gábor Városi Könyvtár elérhetőségein:

87/343-070-es telefonszámon vagy gyermekkonyvtar@varosikonyvtar.t-online.hu

Olvasóbogyó 8.

A hét meséje

A kő meg a kocsisok

Olvassátok el a mesét az alábbi linkről, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

https://pompasnapok.blog.hu/2019/08/06/a_ko_meg_a_kocsisok

Feladatok:

Milyen sorrendben érkeztek az utazók a sziklához? Számozd meg őket!

__ török __ fazekasok __ konfliskocsis

__ cseresznyés öregember __ szatócs

Igaz vagy hamis?

A történet a tavaszi esőzések idején játszódik.
A cseresznyés bácsi, nagyon bölcs ember volt.
A hatalmas kő miatt várakozó utasok kedves, türelmes emberek voltak.
A cseresznyét eladni kívánó öreg úr át tudta tolni a talicskáját a keskeny résen.
Mindenki sietett volna.

A meséből kiderül, hogy érdemes összefogni, ha valamit el szeretnénk érni. Adj új címet a történetnek!

……………………………………………………………………………………….

Keress szólást, közmondást, ami illik a meséhez!

………………………………………………………………………………………

Tábor 2020

Barangolások a Börzsönyben

Nyári tábor Nagybörzsönyben

2020. július 21-26-ig

Gyere velünk és

érezd jól magad egy vidám csapatban!

Hozd a haverokat is!

Jelentkezési határidő: 2020. június 5. 14.00 óra

További információk és jelentkezés

a Lipták Gábor Városi Könyvtár elérhetőségein:

87/343-070-es telefonszámon vagy gyermekkonyvtar@varosikonyvtar.t-online.hu

Olvasóbogyó 7.

A hét meséje

A titok

Olvassátok el a mesét, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy különös ország. Minden szürke volt benne. Szürke az égbolt, és szürkék rajta a felhők. Szürke a rét, és szürkében nyíltak a virágok. Szürkeség uralta a kapcsolatokat is. Minden lapos volt. Nem volt kirobbanó öröm, korlátokat túlszárnyaló remény, de hiányzott a fájdalom sötétje is, a miértek időnként kínzó tengere - csak csüggedés.
Képzeljetek el egy színek nélküli világot! Nem hallottak még soha se pirosról, se zöldről, se sárgáról, se kékről. Az őszi erdő számukra nem ezer színben pompázott, hanem száz szürkében bólogatott. Hát ilyen volt Palaország, minthogy így hívták e földet. De ne higgyétek, hogy hiányzott nekik valami... Amiről nem is hallottál, amit nem éltél át, az sohasem hiányzik.
Ebben az országban élt Pál, aki akkor még csak nem is sejtette, hogy egyszer még különös dolgok történnek vele.

Messze távol tőlük, minden képzeletet felülmúló távolságban élte mindennapjait Szivárványföld boldog népe. Mikor királynője tudomást szerzett a mindig szürke Palaországról, úgy gondolta, elküldi hozzájuk leghűségesebb alattvalóját, Kékszeműt. Miután megkérdezte tőle, vállalja-e a kockázatos utat, egy titkot bízott rá, és jó szerencsét kívánva útra bocsátotta. Miért volt veszélyes ez a vállalkozás? Mert aki belép Palaországba, számára is megszűnnek a színek, és ha nem vigyáz, és nem ad ja át időben a színek titkát, ő is úgy marad örökre.

A hamuszín tónál találkozott először Pál és Kékszemű. Mindjárt barátok lettek. Pál még nem is hallott ehhez hasonló nevet életében, Kékszemű, de vonzotta őt a fiúból áradó boldogság. Hetekig játszottak közösen, és Pál bemutatta őt legkedvesebb barátainak. Sokat meséltek egymásnak, míg végül Kékszemű elérkezettnek látta az időt, hogy a színekről meséljen. De Pál csak nevetett, vagy éppen értetlenül rázta a fejét. Bármennyire is szerette barátját, nem tudta komolyan venni szavait.
- Még hogy micsodák, hogy is mondtad, színek?
- Pedig igenis vannak! - és Kékszemű hosszan beszélt a naplemente varázslatos színvilágáról.

Este Pál nem tudott elaludni. Visszhangoztak benne az izzó pirosak, aranyló sárgák, meleg bordók és bársonyos kékek.
Ah, butaság.... De hát, a barátja!... És ha igaza van? Ráadásul ez volt az utolsó közös estéjük, mert másnap Kékszeműnek vissza kellett indulnia távoli hazájába. Istenem, de szép is lehet ott! Ha csak egyszer, csak egyetlen egyszer láthatná ő is a színeket. És nagyra nyitotta szemét. koncentrált... de semmi. Azaz, hogy szürke.

Másnap szomorúan ébredt, és mintha csak az ég is szomorú lenne, szakadatlan hullatta grafitszínű felhőiből könnyeit.
De Kékszemű szemében mosoly ült, és nevetett akkor is, amikor fölszállt a postakocsira.
- Te, én elhiszem neked a színeket, de bárhogy is szeretném, nekem nem megy. Kell, hogy legyen valami titka ennek.
- Van! - de már indult is a kocsi. - Mikor a legnagyobb a szürkeség, de te igent mondasz rá, ott megtalálod. Ott a titok.

Pál csak állt és nem értett semmit. Hát ezzel most mit csináljon, ennek se füle, se farka. Egyenesen hazament. Csalódott volt. Bezárkózott szobájába és keserves sírásra fakadt. Soha nem fogja meglátni a színeket, és barátját is örökre elveszítette. Úgy érezte, ennél nagyobb tragédia még sohasem történt vele. Nem elég, hogy ott kint minden szürke, de most, Kékszemű nevetése nélkül, itt bent is a szürkék szürkéje honol.
De hisz pont ezt mondta, "mikor a legnagyobb a szürkeség", hát nem ezt mondta! Csak akarnom kel! Istenem, mit kell ilyenkor csinálni?!
Akarom! Akarom ezt a ronda szürkeséget, akarom akkor is, ha egész életemben csak ez lesz. Az enyém! Igen!
Egyszerre csak mintha egy arcot látott volna. Mosolygott. És a szeme, a szeme! Ilyet még nem látott! Kék! Ez lehet a kék!
Emberek, hát igaz, mégis igaz!
És a szobája is. A faasztal ódonbarna a függöny kék-fehér, és mélypiros a lámpabúra. De hisz ez mesés! Maga se vette észre, de hirtelen felkiáltott, ahogy kinézett az ablakon. A tó, a tó, ahol először találkoztak, az is kék, és hullámzó zöld a fű, és az őszi pompájában izzó cserszömörce... hát ez nem lehet igaz!
Rohant azonnal a barátaihoz.
- Fiúk, vannak színek! Tudjátok, amiről Kékszemű beszélt. Mind igaz! De azok csak hűvösen méregették.
- Nem hiszitek?! Hisz én is látom - és próbálta valahogy szürkére fordítani a csodát, amit lát. De egyre nehezebben ment, és a végén, mikor már mindenki rajta nevetett, ijedten vette észre, hogy tompulnak a színek, egyre több és több szürke vegyül közéjük és... és vége. Vége, nincs többé! Üvölteni tudott volna. Hát mégsem igaz! Csak bebeszélte magának, hisz annyira szerette volna. Egy székre roskadt.
Barátai próbálták vigasztalni, de hasztalan.
Pedig milyen kár, már majdnem kezdtük elhinni. De szép is lett volna! Na mindegy, jó nekünk így is - de nem hangzott valami meggyőzően. Lassan egyre szomorúbbak lettek.
- Arca volt - mondta Pál - pedig arca volt a szürkeségnek. Na de most már hagyjuk, felejtsük el, amilyen gyorsan csak lehet!
- Várjunk csak, azt mondod arca? Arca csak valakinek van. És ha keresnénk azt a valakit!? Mit gondolsz, Pál?
- Ostobaság, hagyjuk. Én még egyszer ilyen csalódást, köszönöm, nem kérek, és ha lehet, megspórolom nektek is... Ezt nevezem szürkeségnek.
"Mikor a legnagyobb a szürkeség" - rémlettek fel benne ismét Kékszemű szavai. Nem! És ha mégis..., de ha mégis, mi lenne, ha megpróbálnánk együtt?!
- Figyeljetek! - és csak úgy ragyogtak rá a baráti szemek - Készek vagytok életetek végéig elfogadni a szürkeséget, akkor is, ha már tudjátok, hogy vannak színek?
- Igen - hangzott kórusban az ünnepélyes válasz.

És látták mindannyian az arcot. Az arcot, melyet már sosem felejtettek el. Az arcot, mely ezerszínűre festette mindennapjaik addigi szürkéjét. Az örömöt, melynek immár örökre tudták a titkát. Egész életüket annak szentelték, hogy mind többeknek és többeknek átadják a titkot.

Feladatok:

1. Keresd meg, mi hová tartozik!

Palaország

Szivárványföld

Kékszemű, Pál, szürkeség, szomorúság, unalom, boldogság, öröm, nevetés

Írj még egy-egy szót a halmazokba!

2. Írd le három mondatban, hogy te hol élnél szívesebben és miért: Palaországban vagy Szivárványföldön?

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………….

3. Sorolj fel három szürke és három nagyon színes dolgot!

………………………………………………………………………………………

Olvasóbogyó 6

A hét meséje

A három fa legendája

norvég mese

Olvassátok el a történetet az alábbi linkre kattintva és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat.

A történet:

https://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kt_008.html

Feladatok:

Igaz vagy hamis?.

A három fa egy hegy tetején állt a tenger közelében, egy kis város felett.
Az első fa kincsesláda akart lenni, de csak egy szekrényke lett.
A második fa a tengerre vágyott, ám ladik lett belőle egy tavon.
A harmadik fácska azt szerette volna, hogy amikor az emberek megállnak, hogy megnézzék, felemeljék tekintetüket az ég felé és Istenre gondoljanak.
A három fa mindegyike találkozott Jézussal.

Keresd ki a történetből azt a részt, amikor fényes csillag gyúlt az égen és egy kisbabát jászolban ringat az anyukája meg az apukája, mert egy istállóban lett szállásuk. Kinek a születéséről szól ez a rész? …………………………………

Melyik ünnep jut eszedbe erről? …………………………………………………..

Írj vagy rajzolj egy jelképet, ami ehhez kötődik! ................................................

A mese végén egy másik ünnep is képbe kerül. Pénteken kezdődik ez a rész és vasárnap „a Földről az öröm áradt”: Isten fia feltámadt. Melyik ünnep ez? ……………………………………………...

Írj vagy rajzolj egy jelképet, ami ehhez kötődik!.................................................