A történetben szereplő Lándory Bertalan, Jókai képzeletének terméke. A regény hátterében emlékezetes történelmi események zajlanak. Az egyik a dél-alföldi betyárvilág fölszámolása, a másik a párizsi kommün.
Furcsa ember ez a mi Lándorynk mondá egy öreg mágnás, aki már eddig is nehezen tartóztatta vissza magát, hogy a szeme közé ne nevessen a bölcselkedőnek. Mindenféle bogarai vannak!
A börtönöket tanulmányozza magyarázza egy ifjú jogtudós: államtitkári jelölt az igazságügyminisztériumnál.
Furcsa egy passzió!
Tiszta bolondság! Német tudóshoz illő foglalkozás! mondogatták innen is, onnan is.
A miniszter védelme alá vette a megtámadottat.
De jeles férfi ez! Hát sok embernek van egy kedvenc eszméje, aminek az egész életét szenteli. Ismerek egy tudóst, aki csupa madártojásokat gyűjt; megvan neki minden species: a strucctól elkezdve a kínai fán termő, virágból kikelő kacsa tojásig. Most a kihalt ősvilági dinornis tojását hajhássza Madagaszkárban. Van egy másik tudósom, aki meg csupa pókokat gyűjt; az egész életét a pókoknak szenteli, s valamennyinek tudja az egész genealógiáját. Aztán egy olyan tudósra is bukkantam már, aki meg a koponyákat tanulmányozza. Akit csak megkaphat, leültethet, megméri a koponyáját. Egy képviselőtársunkat arra kérte, hogy ha meghal, adja neki a koponyáját; annyira belészeretett. Hát a mi Lándory barátunk meg az akasztófavirágokat szedi a botanikai gyűjteményébe. Őtet csak azok érdeklik, akik tíz esztendőn felül vannak elítélve. Ezeknél kezdődik nála a báró. Heteket eltölt a börtönökben, s tanulmányozza a gyilkosok fiziognómiáit. Majd meglátjátok, hogy egyszer egy nagy könyvet fog róla írni.
Like
LOL
WTF
Fail
