Zulejka kinyitja a szemét

1930 telén egy eldugott kis tatár faluban Zulejka végzi mindennapos munkáját, mindenben engedelmeskedve idős, a kegyetlenségig szigorú férjének. Megismerték már az új, kommunista rendszer minden borzalmát, éheztek, tűrték a megaláztatást mint parasztok és mint tatárok – de ha fogcsikorgatva is, mindig összeszedték magukat. Most újra a vörös hordát várják rettegve és az újabb csapás minden eddiginél pusztítóbb. Zulejkát kitelepítettek százaival együtt marhavagonban indítják el a mindenkori száműzöttek útján Szibéria felé. Egyszerű parasztemberek, leningrádi értelmiségiek, néhai uraságok és köztörvényes bűnözők, muszlimok és keresztények, pogányok és ateisták, oroszok, tatárok, németek, csuvasok gyűlnek össze az Angara partján, ahol napról napra kell kiharcolniuk élethez való jogukat a tajgával és a könyörtelen államhatalommal szemben.

Zulejka kinyitja a szemét / Guzel Jahina. – Budapest : Európa, 2017.

Szépirodalom